Az irgalmas Jézus
A Sükösdön élő Takács Zoltánné, született Rogács Mária ― ahogyan mindannyian nevezzük: Marika ― egy évvel Kovacsics Mária Natália nővér halála után, 1993-ban lett Jézus Krisztus Urunk kiválasztottja. Róla elmondható, hogy:
- Jézus Krisztus Urunk Marikán keresztül is jelzi, hogy most is velünk van. Ezt úgy teszi, hogy rendszeres kinyilatkoztatásaival segítő tanítást ad az emberiség II. János Pál pápa által meghirdetett újraevangelizálásához, az „egy akol” kialakításához és a második eljövetelére való folyamatos készüléshez.
- Ugyanakkor folytatja Jézus Krisztus Urunk a magyar nemzethez szóló tanításait is, melyek a magyarság-fogalom meghatározására, a nemzet üdvtörténeti és történelmi küldetésére, Szűz Mária Országára (Regnum Marianum), Szűz Mária örökös magyar királynőségére és a Magyar Szent Koronára vonatkoznak.
- Rendszeresen megkapja Jézus Krisztus Urunktól az Ő golgotai szenvedéseinek egy részét engesztelő áldozatként a fiatalság megtéréséért (1994-től), a tévelygő papok hivatástudatának helyreállításáért (1995-től) és minden embertársunkért (1999-től).
Jézus Krisztus Urunk sükösdi működésének valószínűleg legfontosabb eleme Mária kiválasztott szolgájának rendszeres golgotai szenvedése. Más misztikusak, kiválasztottak is kaptak rendszeresen Jézus szenvedéséből. Közülük Emmerich Anna Katalin (2774 — 1824), Pietrelnicai Szent Pió (1887 — 1968) és Konnersreuthi Neumann Teréz (1898 — 1962) Jézus Krisztus szenvedésének jegyeit is viselték testükön, nem csak fájdalmak, hanem sebek formájában is, ezért őket stigmatizáltaknak nevezzük. Jézus Krisztus Urunk sükösdi kiválasztottjánál a Golgotai szenvedések alatt főleg Marika testmozgása és a szenvedés hangjai, a Golgoták után pedig az ostorozás, töviskoronázás, kereszthordozás, valamint a keresztrefeszítés okozta fájdalmak napokig tartó folytatódása, valamit a testén kialakult ödémák — melyek elhelyezkedése megfelel Jézus sebei elhelyezkedésének — mutatják, hogy Mária valóban Jézus Urunk szenvedését éli át. Ezek a jelek és jegyek Takács Zoltánné Rogács Mária láthatatlan és látható, valamint tapintható stigmái. Marika golgotai szenvedése két fontos dologban tér el a többi kiválasztott szenvedésétől. Marika szenvedése nyilvános és bárki által megtekinthető, valamint ő minden Golgotája alatt elszenvedi a misztikus halált és az abból vissza is tér.
Takács Zoltánné Rogács Mária golgotai szenvedéseivel Jézus Krisztus Urunk nagy erővel mutat rá saját megváltó szenvedésére, hiszen az Isteni Második Személy kereszthalála nélkül mi bűnös emberek nem üdvözülhetnénk, de arra is, hogy saját Testének, az Egyháznak is szenvednie kell. És ha Isten vállalta értünk a szenvedést, akkor nekünk, az Ő tagjainak is vállalnunk kell azt a szenvedést, hogy mi is kiegészíthessük testünkben azt, ami Krisztus szenvedéseiből hiányzik. (Kol 1,24), Ő pontosan azért hagyott helyet számunkra saját szenvedésében, keresztjében (Mt 27,32; Lk 23,32—43), hogy ez által megkönnyítse az üdvösséghez, vagyis a Hozzá vezető utunkat.
A Sükösdi Golgoták tehát Jézus Krisztus Urunk Keresztjére mutatnak, Istennek arra a hatalmas szeretetére, amely erőt adott Jézusnak a szenvedések és a kereszthalál értünk való elfogadására (Jn 15,13). Jézus Keresztje tehát elsősorban nem is a szenvedésnek, hanem Isten emberszeretetének hatalmas jelképe. A sükösdi Golgota tehát, mint kinyilatkoztatás arra tanít minket, hogy az Atyához és Jézushoz vivő út a Kereszten át vezet azon szenvedések által, melyeket Jézus saját Keresztjéből hagyott meg számunkra, és amelyeket Isten és felebarátaink iránti szeretetből fogadhatunk el.
Pontosan erről beszélt Ferenc pápa is 2013. szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén:
„A tudás fája sok rosszat eredményezett, a Kereszt fája viszont az üdvösséghez és az egészséghez vezet el bennünket, megbocsátja azt a sok rosszat. Ez az emberi történelem útja, hogy megtaláljuk a Megváltó Jézus Krisztust, aki szeretetből adja életét értünk. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje azt, hanem hogy a világot üdvözítse Jézus által. A Kereszt fája mindannyiunkat megment a másik fa következményeitől. Annál a fánál kezdődött ugyanis az önelégültség, a büszkeség, a mindentudás akarásának gőgje, és az a feltevés, hogy mi vagyunk a világ egyedüli bírái. Ez az ember története: út az egyik fától a másikig – hangsúlyozta Ferenc pápa.
A Keresztben benne van Isten története is. Mondhatjuk ugyanis, hogy Istennek is van története. Fel akarta vállalni a mi történetünket, el akart kísérni bennünket azáltal, hogy emberré lett, magára vette a szolgaság körülményeit és engedelmes maradt a Kereszthalálig.
Isten ezt az utat szeretetből vállalja. Nincs rá más magyarázat. Ma a Keresztre tekintünk, az ember és Isten történetére – mondta a pápa. Nézzünk erre a Keresztre, amelyen megkóstolhatjuk az aloe keserű mézet, Jézus áldozatának keserű-édességét. De olyan nagy misztérium ez, hogy mi egyedül nem láthatjuk jól, nem érthetjük meg, csak mélyen átérezhetjük üdvözítő jellegét. Csak térdre borulva, imában és könnyek között lehet egy kicsit megérteni ezt. A könnyek visznek közelebb ehhez a misztériumhoz, a Kereszt misztériumához.
Sírás nélkül sosem lehet megérteni ezt a misztériumot – állapította meg a Szentatya. A bűnbánó ember sírása ez, a testvéreké, akik sok emberi nyomort látnak, de Jézusban látják mindezt, térdre borulva és sírva, ám sosem magányosan.
Ahhoz, hogy belépjünk e misztériumba, ami nem egy labirintus, bár ahhoz hasonlít egy kicsit, mindig szükségünk van Szűz Máriára, az anya kezére. Mária segítsen nekünk, hogy megérezzük e misztérium nagyságát és alázatosságát. Olyan édes ez, mint a méz és olyan keserű, mint az aloe. Mária kísérjen el utunkon, amelyet senki más nem járhat végig, csak mi magunk és ezt mindenkinek meg kell tennie az édesanyával, sírva és térdre borulva – zárta szombat reggeli szentbeszédét Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában.” (www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc–papa–kereszt–miszteriumarol 2013.09.14)
Az Egyház, illetve a pápák tanításai tehát nem csak újraevangelizációs programjukkal, hanem a Kereszt titkáról szóló tanításukban is teljes összhangban vannak Jézus Krisztus Urunk sükösdi magánkinyilatkoztatásaival.
A sükösdi kinyilatkoztatás összefoglalása, továbbfejlesztése bizonyos szempontból csúcspontja mindazon magánkinyilatkoztatásoknak, amelyekkel Jézus Krisztus Urunk és Szűzanyánk segítik az Egyházat (és rajta keresztül az egész emberiséget) az egyetlen igaz útra, az Isten útjára való visszatérésben, és általában véve a megtérésben. A sükösdi jelenségkörről az azt ismerők nyugodtan állíthatják, hogy lényege, küldetése egy mondatban összefoglalható: Jézushoz vezetni, hiszen „Ő az Úr, Ő az Úr!”
Csomor Lajos