JÉZUS URUNK TANÍTÁSA 2008. február 8. Nagyböjt 1.
Köszöntöm testvéreimet, kik a mai napon is meghallottátok a hívásomat, és a hívásban engedelmeskedve eljöttetek, hogy a megkezdett bűnbánat első fájdalom-, szenvedés Golgotáján egyek legyetek.
De köszöntöm azokat is, akik szintén meghallották a hívást, de számukra most, ahogy mondani szoktátok ti a magatok nyelvén: „van nehézség, van család és közbejövő probléma, amely miatt nem tudok itt lenni”.
Én inkább így mondom: a kereszt édes terhe, amit épp úgy kell elfogadni, viselni, mint amikor nem csak a saját elképzelésed és akaratodat teljesíted, hanem azt is, ami talán nem annyira szeretetteljes és örömteli számodra.1 Annak a felajánlása nagyobb kegyelem és örömében van jelen, ezért hát így köszöntöm azokat, akik most e napot így ajánlották fel, hogy nem itt vannak a meghívásban és az engedelmességben, hanem az engedelmességük révén talán egy olyan részt fogadnak el, ami nem teljesen volt számukra annyira kedves. De a kedvesség és a teher az édes jelenlétében van számotokra jelen. Így kell elfogadni, felismerni a meghívásomat, amit számotokra megadtam az elmúlt Golgotán.
Hisz sokan és sokan kétségbe estetek. A kétségbeesés, a félelem hozta fel bennetek, hogy: „Most mitévő legyek? Hisz már ide, vagy erre a helyre megígértem, hogy ott leszek, ide is szeretnék jönni, de most nem tudom, mitévővé váljak.”
Ezért mondom el számotokra: néha egy felajánlás a kegyelemmel együtt van jelen a szívetekben és a lelketekben, mert élitek az Evangélium tanítását, amit a mai nappal kiválasztott Mária, szolga-testvérem által elindítottam számotokra, hisz ma ezt mondom nektek: Higgyetek az Evangélium tanításában, és bízzatok, és szeressétek és kövessétek.
De az Evangélium-tanítást, azt nem csak szeretni és követni kell, hanem felismerni és megtapasztalni, és a megtapasztalás révén élni.
Az élést most megpróbálom röviden levázolni számotokra, hisz a mai Evangélium-tanítás így szólt felétek, hogy a Lélek arra indított, hogy kimenjek a pusztába.2 Engedelmeskedve, de nem Egyedül haladtam, hisz a kísértő is figyel, és a kísértő megjelenik, és azt figyeli, hogy most ő mikor közelíthet, mikor szólhat. És figyeli, hogy a 40 nap, éj után már a test is megéhezett. Gyorsan közbeavatkozik az ő szólásával:
— Mondd e köveknek, hogy változzanak kenyérré!
Én így válaszolok:
— Nem csak kenyérrel él az ember az Emberfiában, hanem Isten, vagyis Atyám Igéivel, amit Atyám Ajka hagyott el!
És ez az Evangélium ismételten nem csak tanítás. A tanítás mellett élni kell, megtapasztalni, felismerni. Mert hogy tudod, hogy miről szól, tudod, hogy olvasod, tudod, hogy hallod, és mégis elsiklasz mellette.
Ha elsiklottál, akkor hogyan hiszel az Evangélium tanításában?
Hogyan akarod felismerni és elfogadni, és a szeretetben és a követésben eggyé válni?
De a mai tanítás nem csak ez volt számotokra, hanem az is, amikor már megkezdtem működésemet, és a működésben már jelen vannak tanítványaim. És szólásra nyitom Ajkamat feléjük a tanításban, s így szólok:
— Jöjjetek, Atyám áldottjai, hogy elfoglaljátok helyeteket a megérdemelt helyben a Mennyek Országában.3 Hisz ti mind Jobbomra jöjjetek, mert Jobbomon azok vannak, kikben élt az Evangélium tanítása a felismerésben és a megtapasztalásban. Balomon pedig azok, akik hallották, de elsiklottak mellette.
Akik élik, azok felé így nyitottam meg Ajkamat:
— Éhes voltam? Ennem adtatok. Szomjas voltam? Innom adtatok. Ruhátlan voltam? Betakartatok. Beteg voltam? Igyekeztetek meglátogatni, fölkeresni. Börtönben sínylődtem? Nem hagytatok Magamra, ott is felkerestetek.
És akikben él az Evangélium tanítása, az igazakban, hogyan fordultak Felém?
— Uram, mikor láttunk Téged éhesnek, hogy mi Neked enni adtunk?! Vagy mikor láttunk Téged szomjasnak, hogy mi Neked inni adtunk?! Ruhátlanul, hogy betakartunk? Betegen vagy börtönben, hogy igyekeztünk felkeresni?
S ekkor az Úr és a Király így szól feléjük:
— Amit e legkisebbel tettétek, azt Velem tettétek. Ezért hát így mondom nektek: Jöjjetek, Atyám áldottjai!
Mert ha emlékeztek, a juhász is eljön, hogy szétválogassa a bárányokat a kosoktól:
— Az egyikek a jobbomra, a másikok a balomra.
Így van ez az Élő Evangélium tanításában is. Ha felismerted, elfogadtad, megértetted, akkor benned él, és a szerint cselekszel és élsz. De akik csak meghallották, vagy olvasták, de nem él bennük, azok olyanok, mint a kosok, vagy azok, akik megkérdezték:
— Uram, mikor voltál Te éhes, hogy mi is enni adhattunk volna?! Mikor voltál Te szomjas, hogy mi is inni adhattunk volna?! Mikor voltál ruhátlan, beteg, börtönben, hogy betakartunk volna, vagy felkerestünk volna?
De ezekhez így szól a Király és az Úr:
— Takarodjatok, ti, mind, tűzre veletek, hogy megtapasztaljátok, milyen, akik Balomon vannak, mint a kosok, s átélik a tűz hevét!
Úgy-e, milyen szép az Élő Evangélium?
Ha különbséget tudsz tenni, hogy mi az élő, és mi a hallott. Mert az élő, az elfoglalja itt, bent, a szívben és a lélekben a helyét, és elindulva az Élő Evangélium tanításával, a megtapasztalásával cselekedni.
Hisz a bűnbánat-időben évről évre, hétről hétre mindig meghívlak benneteket. Most ismételten így hívlak, hogy higgyél az Élő Evangéliumban. Higgyél Jézus Krisztusban, az Ő szeretetében, az Ő kegyelmében, hogy benned élhet. És akkor a tanításokat is el tudod fogadni, felismerni, mérlegelni, és a mérlegelés révén a követés-, küldetésed révén élővé válni a mindennapokban, a mindennapokhoz.
Ma e tanításomat adom számotokra az Élő Evangélium meghívásához, hogy ti, akik a mai napon is jelen vagytok, akik azért jöttetek, mert itt valami megmozdult bennetek, megértettétek a felismerésben a meghívást. A meghívásban engedelmeskedve az eggyé váláshoz és a szeretethez. Akkor ma fogadjátok el, hogy ez az Élő Evangélium is ide juthasson, hogy működjön rajtatok és bennetek, és ez az Élő Evangélium tanítása vezessen, hogy e bűnbánat megkezdésében elindulva a tettekben, a jócselekedetekben, a felajánlásokban, a szeretet és a kegyelem eggyé-válásban, elfogadva felebarátot, testvért, s akkor könnyebb az élet a mindennapokban.4
Ennek reményében árasztom felétek áldásomat, hogy ma kiválasztott Mária szolga által áradjon felétek az Élő Evangélium-tanításom, hogy elfoglalja a helyét minden nyitott szívű testvérem szívében, hogy működhessen ez az Élő Evangélium-tanítás bennetek és rajtatok.
Az Atya, a Fiú, a Szentlélek.
A Szentlélek kegyelme áradjon felétek, töltse be szíveteket és a lelketeket. Mutassa számotokra meg a Világosságot a Fényhez, hogy a Fény Világosságában járjatok, és már a felismerés is bennetek van, így könnyebb elfogadni a meghívást a mai nap első Bűnbánat-Golgota tanításában az Élő Evangéliumhoz, hogy ez az Élő Evangélium segítsége révén tudjatok haladni a megkezdett bűnbánat napjaiban.
Jelen lévő testvérek:
Dicsőség Neked, Istenünk!