Részletek Csomor Lajos: Ne féljetek, Én. Jézus Krisztus Uratok veletek vagyok a világ végezetéig c. könyvéből
(…)
A magyarság küldetéséről Jézus Urunk Sükösdön a következőket tanította:
„Ez a kicsiny ország engesztel az Én és Édesanyám kérésének szellemében, virrasztó, böjtöt vállaló imaközösségeivel, hogy megmentse a népet, az emberiséget, amely többségében rohan a kárhozatba vivő lejtőn. (…) Imádkozzatok, hogy Édesanyám megmaradjon ennek az országnak győzedelmes Királynője, Nagyasszonya, és védelmező palástja itt lebegjen felettetek, és egykoron ez a kicsiny ország az egész világért engesztelve, élhesse a szeretet, az öröm, a türelem, a megbocsátás boldog korát.
A környező országokban mindenütt zavargások vannak. Határaitoktól nem messze Édesanyám mily sokszor hangsúlyozta a gyerekeknek a békét biztosító engesztelés, a böjt, az imádság, a virrasztás fontosságát. Ha elfogadták volna, ha magukévá tették volna kérését, megvédtem volna az országot. 1981-ben Medjugorjében Édesanyám üzenete békére szólított fel minden embert.
Ne engedjétek, hogy Édesanyám nevét megbecstelenítsék károm-lásaitok. Engeszteléstek az imával, a felebaráti szeretettel, a késő éj-szakai órában, sokszor az éjfélekbe nyúló virrasztásokkal értékmentő, mert a halhatatlan lelkeket menti meg a kárhozattól.”1
A fenti tanításból kitűnik, hogy az engesztelés a magyar nép hivatása a többi nemzet között. Napjainkban ez az engesztelés elsősorban az imára, a böjtre és az egyéni engesztelő áldozatokra vonatkozik, ám Szűz Mária Országának szétszabdalása (1918) óta folyamatosan jelen vannak a nemzeti jellegű szenvedések is.
Az engeszteléses nemzeti küldetés azonban nem új keletű hivatása a magyarságnak. Így volt ez egész történelmünk során, amikor nemzetünk saját vérével védte a hitet és az Egyházat, valamint magát Európát.
A magyar világengesztelési küldetésről az Úr Jézus nem Sükösdön tanított először, erről már Natália nővérnek is beszélt, és ez a lényege az Erzsébet asszony által elindított Szeretetláng mozgalomnak is, amely azóta valóban világmozgalommá vált.
A magyarság történelmi engesztelő, önfeláldozó küldetéséről szól az az égi üzenet is, melyet Stefano Gobbi atya kapott Szűz-anyánktól 1981. augusztus 16-án. Ebben az üzenetben a Szent Szűz el-mondja, hogy II. János Pál pápa éppen aznap a magyarságért imádko-zott és ez az üzenet valójában válasz a pápa imájára. Sajnos az üzenet szövege csak 15 év múlva, 1996-ban jutott el Magyarországra.
1981. augusztus 16-i Szűz Mária-üzenet Gobbi atyának:
„(…) Jézusom Eucharisztikus Szívének békéjét fogja élvezni és kiárasztani az Egyház. Jézusom földi helytartója többet tud Isten e nagy művéről, mint sokan mások. Ő tudja, hogy az Úr e tervében különlegesen fontos helyet foglal el egy nép, amelyet első királyuk, a mai nap szentje, István, majdnem ezer éve már, hogy Nekem felajánlva, tulajdonomba adott. Ezért hazáját századok óta már Regnum Marianumnak, az Én Országomnak nevezik. A pápa szeme előtt ismeretes e nép isteni küldetése, melyért évezredes történetének vértanúi sorával fizetett.
Ezért intézett e néphez rövid időn belül több üzenetet és Magyarország védőszentje, István Király mellett ezért fordult ma Hozzám Szívemet megindító szavával, hogy a nép »fontos örökségét« Nekem, Krisztus Édesanyjának, a szeretett magyar nemzet minden fia és leánya »Nagyasszonyának« gondjaiba ajánlja.
Meghallgatom szeretett fiam kérését, s ezért intézem most üzenetemet általad e népem minden fiához és leányához. Ez a nép évszázadokon át öntestével védte a keresztény Európát a különböző pusztító, nem keresztény hadaktól. Önfeláldozó harcának egyik nagy diadalára emlékezteti ma is a keresztény világot a déli harangszó. A nyugat nemzetei Magyarországnak a »kereszténység védőbástyája« kitüntető címet adták, de nem voltak hálásak e nép mérhetetlen véráldozatáért és emberfeletti szenvedéséért.
Ám Isten annál inkább kitüntette e népet azzal, hogy különleges tulajdonomba adta már állama megalapításánál. E korban pedig Szeplőtelen Szívem világra szóló békediadala kiváltságos eszközéül adta.
A háború pusztítása után ezen ország Egyháza kapta ellenfelemtől a legérzékenyebb csapásokat.
(…) Az isteni irgalom viszont rendkívüli kegyelemforrást is fakasztott az országban, mely már sok éve egyre növekvő mértékben ki-árad a föld minden népére. Emlékszel, a sátán e népből választotta eszközét, hogy a Szent Péter Bazilikában összetörje Fájdalmas-anyai arcomat. Altemplomában viszont a pápa tiszteletemre felszentelte a Magyarok Nagyasszonya kápolnáját, mely itt a Világegyház szívében hirdeti Mária népe fontos keresztény örökségét, s emlékezteti Isten tervének ismerőit e nép nagy küldetésére.
Az én népemnek lelkileg át kell alakulnia, hogy e küldetést betölthesse Isten dicsőségére, az emberiség javára és saját boldogságára.
Vannak lángbuzgalmú papjaim, de népem minden egyes papjától várom ― bármely táján éljenek is a világnak ―, hogy fenntartás nélkül, teljesen adja át magát Szeplőtelen Anyai Szívemnek, s áldozatos, engedelmes és bátor gyermekként engedje, hogy neveljem, hogy az Isteni Pap és Áldozat akadálytalanul élhessen benne, és maradéktalanul megvalósíthassa általa az Atya személy szerint reá vonatkozó tervét a reábízott lelkek üdvére.
Minden Istennek szentelt lelket, ha jelenleg a világban élnek is, Szeplőtelen Szívem cellájába hívok, ahol mindig megtalálják Isteni Jegyesüket, Jézust, s Vele engesztelő áldozatként egyesülve segítsenek Nekem megmenteni népüket, s alkalmassá tenni szent hivatására: mert vérzik Anyai Szívem a bűn terjedése láttán.
Népemnek minden egyes fiát és leányát aggódó szeretettel hívom Anyai Szívemre: a katolikus keresztények ajánlják fel magukat Szeplőtelen Szívemnek. Naponta imádkozzák el szentolvasómat egyenként, vagy családjukkal közösen, a titkain elmélkedve. Törekedjenek Isten mindent átható, szerető jelenlétének és az Én anyai segítő jelenlétemnek állandó tudatában élni. Ezzel, és ha Jézusom megváltó áldozatából misehallgatás, áldozás és imádás révén kegyelmi erőt és szent örömet merítenek, le fogják győzni bűnös szenvedélyeiket, nem teszik szeretetlenséggel pokollá egymás életét, nem hagyják magukra a szenvedőket és öregeket, nem emelnek gyilkos kezet születendő gyermekeikre, nem hagyják Isten nélkül felnőni őket, s nem gátolják, hanem segítik őket a legszentebb hivatásuk felé.
Anyai szeretettel hívom nem katolikus keresztény gyermekeimet is, hogy Jézusom első követői példájára Velem, Jézus Édesanyjával együtt, egy szívvel, lélekkel állhatatosan imádkozzanak, hogy mihamarabb megvalósuljon Országomban Jézusom végakarata, hogy a Krisztus-hívők mindnyájan egyek legyenek a hitben, Isten és egymás szeretetében, egyetlen, szent egyetemes apostoli Egyházának közössé-gében. Nem keresztény és magukat ateistának valló gyermekeimet is szeretettel hívom az Élet Forrásához, Isteni Megváltójukhoz, aki értük is meghalt, s feléjük is kiáltja: »Aki szomjazik, jöjjön Hozzám…«, hogy életük legyen, és bőségben legyen, hogy a sírgödör borzongató sötétsége helyett a boldog örök élet tündöklő fénye ragyogja be sokszor oly nemes törekvésekkel teli életútjukat.
Meg kell újulni, én népem, a hitben, reményben, bűnbánatban és engesztelő SZERETET-ben Isten iránt, Szentségi Jézusom és Szeplőtelen Szívem tiszteletében, hogy a megújító Szentlélek alkalmas eszközeként betölthesd nagy, szent, boldogító hivatásodat a teremtő Örök Atya dicsőségére, a Megváltás örök művének kiteljesedésére, a szeren-csétlen, önmagát pusztító emberiség megmentésére és üdvözítésére.
(La Madonna ai suoi Sacerdoti prediletti ― Különálló, válogatott üzenetek)
Don Stefano Gobbi által kapott üzenet, amit Keller Illés OCD nem adott nyom-tatásba, hanem csak így, gépelve hozta be hazánkba.
Magyarország tehát arra hivatott, hogy az egész világ megtéréséért engeszteljen. Azért láttam fontosnak a Gobbi atyának adott üzenetet itt idézni, mert ezt az üzenetet nem magyar embernek mondta a Szűzanya, hanem egy olasz papnak. Így nem vádolhatnak minket sovinizmussal.
A magyarságról szóló sükösdi üzenetek közül az egyik legfontosabb az 1997. október 4-i, amelyben Isten Fia közli, hogy a magyar kiválasztott nép:
„Ti kiválasztott népek vagytok, népek a magyarságban. Egyre több testvérem a magyarságban várja az ezzel kapcsolatos üzeneteimet, ezért most szólok erről is, hisz hamarosan ünnepelitek Édes-anyámban a Magyarok Nagyasszonyát. A magyarságban szintén egyek kellene, hogy legyetek. Ne váljatok szét és mindenki külön-külön akarjon kialakítani valami kapcsolatot, imát, mert csak egyesülve haladhattok előre a magyarságban. A magyarsághoz tartozik minden olyan testvér, aki az anyaföldet elfogadja. Nincsen távolság, ami elválasszon benneteket. Hisz ha elfogadjátok Édesanyámat Királynőnek a magyarságban, Magyarok Nagyasszonyának, Pátrónának, nem volna szabad félnetek bíznotok és hinni Édesanyámban, Édesanyám segítségnyújtásában. És itt felkérem azon testvéreimet, akik szeretnék vinni a magyarságot előre, ne külön-külön, egyesüljetek, együtt vagytok erősek, együtt nem tud támadni úgy a gonosz, mint egyesével. Együtt tudjátok megbeszélni, mitévők legyetek. Készüljetek erre az ünnepre, erre a tiszteletre és valóban merjétek megvallani most már, hogy igen, ehhez az anyaföldhöz tartozom, mert magyar vagyok. Olyan magyar, ahol Édesanyám ― szavaitok szerint: a Boldogságos Szűzanya ― elfoglalta a trónt és Ő lett a Királynő, hogy bennetek is felismerje gyermekeit, hogy segíthessen nektek, mert itt is érezni lehet Atyám figyelmeztető erejét éppúgy, mint a világon, a földkerekségen többfelé.”
Ez az idézet Jézus-i tömörségű összefoglalása, illetve meghatározása a magyarságnak, a magyarság küldetésének, Szűz Mária Országának, Szent István országának, a Magyar Szent Korona misztériumának, a Szentkorona-eszmének és a Szentkorona-tannak is.
A magyarság tehát kiválasztott nép, de nem egyedül, hanem a vele együtt élő, a magyar nemzet keretein belül élő más népekkel együtt. Mik ezek a keretek? A Regnum Marianum, vagyis az a Magyarország, melyet Szent István 1038. augusztus 15-én Székesfehérváron visszavonhatatlanul örökbe adott Szűz Máriának.
(…)
Nemzeti kereszthordozásról tanít minket Jézus Urunk 1998. októberi kérésében, üzenetében:
„Köszöntöm testvéreimet, akik részt vettek e hónap Golgotáján.
Vannak, akik bizonyságszerzésként jöttek e helyre, voltak és vannak olyan testvérek, akik hagyták, hogy szívüket megérinthessem.
Az érintésem által árasztottam a szeretetemet, a békémet a kegyelem ajándékaként, hogy tudd, hogyan kövess Engem, Jézus Krisztus Uradat itt a földi utadon.
A mai golgotai nap ― negyedekben számolva ― már az év utol-só negyedére esik, és ez a hónap ― a ti szavaitokkal mondva ― Édes-anyám hónapja. Hisz ez a nép, ahol jelen vagyok, ahol szólok hozzátok, mint testvér, Édesanyám népe, Édesanyám gyermekei vagytok. Most, amikor hamarosan köszöntitek Őt, mint a Szentolvasó Királynőjét, akit sok-sok imával és énekkel köszöntötök, és kéritek a közbenjárását, segítségnyújtását. Egy nappal később köszöntitek, mint Magyar-ország Királynőjét, Magyarország Pátrónáját, a hagyomány szerint: Magyarország Nagyasszonyát.
Kéritek ezt a Nagyasszonyt, az Édesanyát, hogy maradjon itt köztetek, fogadja el gyermekei kérését, nyújtsa anyai kezeit gyermekei felé és segítsen a mostani időben, amikor nehezen élitek a mindennapokat. Hisz egyre többen és többen többre vágytok, és várjátok a segítségnyújtás, a kegyelem ajándékait.
De nem csak várni kell, hanem változni is!
A változás a legfontosabb a mindennapi életben, mert ha megváltoztok, akkor várhatjátok a kegyelem ajándékát is. A változás az, ami jót, örömet, boldogságot, szeretetet és megbecsülést hozhat a jövőben. Ha a változást választjátok, akkor ez a változás megnyitja előttetek azt az utat, amelyen Engem követhettek, de ezen az úton küzdeni kell, mert a küzdelem a mindennapotokhoz tartozik.
Ifjú testvéreim! Benneteket ismételten felkérlek, hogy váljatok kicsi apostolaimmá, tegyetek tanúbizonyságot a mindennapjaitokban Rólam, hirdessétek a tanításomat és árasszátok a szeretetemet, amelyet ti is elfogadva, átnyújthattok felebaráti szeretetként a testvéreiteknek. Mert ti vagytok a jövő testvéreim.
Felétek is megismétlem a kérésemet, mert nektek is meg kell tanulnotok küzdeni, hogy helytálljatok és tovább haladhassatok. Mert ha tudtok küzdeni, megálljátok a helyeteket, akkor Én, Jézus Krisztus Uratok, Atyám számíthatunk rátok, mint testvérre, mint gyermekre, aki később felismeri a küldetést, amelyet Atyám nyújt gyermekei számára.
Tehát, ifjú testvéreim, előttetek is nyitva áll ez az út. Az utatokon haladjatok végig, előre. Ismerjétek fel, mi célból jöttetek e világra a születésetekkel, és hogy valójában Atyám ― akit a ti szavaitok szerint így mondotok: Isten, de Ő Mennyei Atya ― mit készít ki gyermekei számára a küldetésben.
Ismerd fel önmagad, hogy mitévő lehetsz és mennyire vagy képes, mert ifjú testvéreim, akikben Atyám látja ezt a küzdő szellemet, a helytállást, azokban Atyám felismeri igazi gyermekeit, és Én, Jézus Krisztus Ura mint testvér, átvezethetem a harmadik ezredfordulóba, mert a küldetését tovább kell vinni, és cselekedni.
A mai napon hallottatok már e nép, a magyarság tiszteletéről. A magyarság, amely Édesanyám országa, hisz egy testvéretek a múltból ― aki a jelenben is él szellemileg és lelkileg ― felajánlotta ezt az országot Édesanyám oltalmába. Ő elfogadta, óvja és védi, ahogy ti mondjátok, a magyar népet. De a magyar nép, az szenvedésre hivatott, és ez a szenvedés Édesanyám segítségével történik.
Gondolatban menjetek végig Édesanyám életén. Fiatal ifjú gyermekként, ahogy most ti vagytok, Atyám kiválasztotta Őt, és Ő a kiválasztottságot elfogadta, hogy általa Én, Jézus Krisztus Uratok, a Megváltó megszülethessek. Ettől kezdve az ifjú leánynak ― aki Édes-anyámmá vált, és nektek is Édesanyátokká vált, hisz elfogadott benneteket ― megváltozott az élete. Sok küzdelem, nehézség megpróbáltatás, menekülés állt előtte.
Tehát a magyar nép is erre hivatott, hogy ti is küzdjetek és szenvedjetek Édesanyámmal együtt, hogy valóban az igazi Királynőtök lehessen, és valóban védje és óvja ezt a népet. És ha Hozzá fordultok segítséget kérve, meghallja a hívást és gyermekei számára kitárja anyai kezeit, kitárja országa felett a védőpalástját és óvja, védje és védelmezze nemzetét.
Ebben a hónapban emlékeztek Reá szívetek nyitottságával és szeretetével. Kérjétek ezt az Édesanyát, hogy anyai szívében legyen mindig számotokra hely, hogy mikor Hozzá fordultok, érezzétek, hogy mint Édesanya mellettetek áll, és segítséget nyújt gyermekeinek.”2
Ez az üzenet teljesen egyértelmű. Nekünk, magyaroknak is fel kell ismernünk az Atya által adott küldetésünket. Jézus Krisztus Urunk arra hívja fel a figyelmünket, hogy az a nemzeti kiválasztottságunk, amelyről az előző év októberi üzenetében beszélt, elsősorban a Szűzanya követésében kell, hogy megnyilvánuljon. Emlékeztet minket arra, hogy a Szent Szűz élete, miután a Mennyei Atya kérését elfogadta, küzdelmekkel és szenvedésekkel volt tele. Jézus Urunk most azt mondja, hogy a mi nemzeti küldetésünk egyik fő eleme a Szűzanyával történő együtt-szenvedés és együtt-küzdés, az üldöztetést, a megaláz-tatást és a menekülést elszenvedni. Ez a magyar nemzeti szenvedés része a magyarság egész világért történő engesztelésének.
(…)
A magyarságról szóló tanításait Jézus Krisztus Urunk 1999. augusztus 6-ai üzenetében is folytatta. A magyarság küldetésével kapcsolatban a következőket mondotta:
„Ahogy a kezdetekben, emlékezzetek, azt kértem tőletek, imádkozzatok, engeszteljetek, mert tőletek várom, hogy engesztelő testvéreimmé váljatok a magyarságban. Ma ez a kérésem ismét él, ismét felétek szól.
Testvéreim!
Ha szívetek nyitott, ha megértettétek a kérésemet, tudjátok elfogadni, és a szerint élni és segíteni.
A mai napon, ifjú testvéreim, így szólok hozzátok, a kérés néktek is szól! Tőletek várom, hogy a jövő testvéreim legyetek, de ehhez változnotok kell, és különösképpen éreznetek és felkészülni a magyarságban, hogy az ezredfordulóban megtaláljátok a helyeteket, a hovatartozásotokat.
A mai napon ismét kérlek benneteket: azelőtt a kéréseimben csak azt kértem, hogy olvasgassátok a Szentírás szavait, amely erőt, segítséget és vigaszt nyújt számotokra. Az elmúlt két alkalommal már segítséget is adtam azzal, hogy megadtam, melyik részt olvassátok. A magyarság közel áll Édesanyámhoz, és szintén közel áll Édesanyámhoz és Hozzám a Szeretett Tanítvány, ezért ma ezt kérem tőletek, rátok bízva, hogy a Szeretett Tanítvány evangéliumi részleteit, vagy a leveleit olvassátok. De ha mind a kettőt megteszitek, érezni fogjátok a szavak ajándékaként a kegyelmet, szeretetet, a békét az úton való továbbhaladáshoz.”3
(…)
A 2000. április 25-ei összefoglalóban így fogalmaz Jézus Urunk a magyarság küldetéséről.
„Elétek példának Édesanyám életét nyújtom számotokra. Édes-anyám egyszerű leányként élt. Atyám kiválasztotta Őt, Ő elfogadta a kiválasztottságát. A Szentlélekkel megfogantam, és megszülettem erre a földre. Ettől a naptól megváltozott teljesen az élete. Nem úgy élt talán, ahogy szeretett volna, és nem úgy cselekedett, ahogy a földi emberek várták Tőle, hanem ahogy az Atya kérte és várta tőle. Hisz az elfogadás pillanatában azt mondotta: Legyen nekem a Te akaratod szerint, és illően elfogadott mindent. Ha csak az Édesanyám életét nézitek, milyen nehéz és milyen küzdelmes volt Neki. Mindig elfogadta türelemmel, nem szállt szembe soha Atyámmal, sem Velem. A magyar népnek a kiválasztottságát így kell értelmeznie, lehet, hogy nektek is többet kell szenvedni, mint egy másik népnek. Tőletek többet várok Atyámmal együtt, mert nektek Édesanyám a Királynőtök, Édesanyám óv és véd benneteket, de hogy ti így megmaradjatok, azért nektek is tennetek, cselekednetek kell. Mert ha ti könnyen veszitek, és semmit sem tesztek, Atyám figyelmeztet benneteket még jobban, mint egy másik népet. Most sem véletlen a víz ereje.”4 Az utolsó mondat a 2000. évi árvízre vonatkozik.)5