JÉZUS URUNK TANÍTÁSA 2004. november 5.

Jézus Krisztus Urunk:

Köszöntöm testvéreimet, akik eljöttetek a mai napon e szenvedés Golgotai útra.

Hisz egyre több és több testvéremnek megadom a meghívást. A meghívást minden testvérem saját maga akaratával és cselekvésével, hogy elfogadja, vagy eltávolítja önmagától azt az érzést, amely benne rejlik. De az elfogadásával a kegyelmek vannak jelen, amelyet minden testvérem a nyitottságában el tudja fogadni, szívébe zárni, s ez által megerősödni, s ez által haladni az élet útpályáján. Mert fontos, hogy az élet pályáján éljetek, és éljetek és haladjatok. Hisz Mennyei Atya, akinek gyermekei vagytok, Az mindenkit megajándékoz a szeretet kegyelmével. Az Atya az élőkhöz jön, hogy ti is éljetek — Őérte, Ővele és Őbenne1., mert az élet ajándéka, amellyel nem szabad sem elvetni, sem játszani. Mert a szeretet az élet kegyelmével ad erőt mindenhez a mindennapjaitokban.

Fontos, hogy érezd, hogy valójában ki vagy. Fontos, hogy mérlegelj, hogy ez az esztendő, amelyet hamarosan majd lezártok, hogy mit adott és mit nyújtott számotokra. Hogyan élted meg a kérést, a fohászt? Hogyan fogadtad el a cselekvésed részében? Hogyan értékeled önmagadat? Figyeltél-e önmagad belső hangjára a cselekvésben, a segítségben és az odaadásban? Mert az élet, az ajándék. A cselekvés, az jelen van az élet kegyelmével. És ha ez mind benned rejlik, akkor különbséget tudsz tenni önmagadban, hogy ez által hogyan haladjál a mindennapjaid kéréseivel, felajánlásával, és idővel a meghallgatásával.

Ma szolgám tanítása, amely felétek is tanítás az ajándékában, hisz ma, amely némely embert a testvéreimben és a felebarátban épp úgy foglalkoztat, mint akkor, amikor Hozzám jöttek megkérdezni, hogy: „Létezik-e Feltámadás? Mert mi nem hiszünk benne.”2.

Vannak olyan emberek a nép csoportjában, akik ezt nem tudják elfogadni, értékelni. De ez a népcsoport nem csak a kezdetben, és nem csak a múltban volt jelen. Ez ugyanúgy jelen van most, a jelenetekben. Hányan és hányan nem érzékelitek, hogy valójában milyenek vagytok. Hányan és hányan nem érzékelitek, hogy néha hogyan éltek, az élet értelmének mi a fontos célja. Hányan és hányan nem értékelitek és nem érzitek, hogy valójában mi a bűn súlya. Hogy a bűn súlyával hogyan kell élni, és hogyan kell megbocsájtani. Hogyan kell eltávolítani önmagadtól. Nem pedig bezárni talán a legbelső, féltett részedbe.3. Érezd, hogy fontos az élet. Érezd, hogy fontos mindaz, ami körülvesz. Érezd, hogy fontos a szerint élned, amely tanítások hónapról hónapra jelen voltak számotokra.

Senkinek sem mondjuk azt, hogy: „Parancsolom!” Senkinek sem mondjuk azt, hogy:„Kötelező!” Senkire sem szeretnénk ráerőltetni. Minden testvérem a szabad akarat cselekvésében érzi, értékeli, hogy mire van neki befogadása, és mit tud megérteni, és mit fogad el.

De nem mindegy, hogy hogyan fogadjátok el. Nem mindegy, hogyan értékelitek. És nem mindegy, hogyan akartok tovább élni az élet cselekvésében, kegyelmének ajándékában és a szeretetében. Mert a Feltámadás, amely egyszer jelen lesz minden testvérem fele és minden testvéremben. A Feltámadás, amely nem e világban van jelen. Ehhez át kell menni a másik világba. A Feltámadás, amely által megérted, hogy valóban érdemes élni, küzdeni és haladni az élet értelmének ajándékával együtt a szeretetében és a szeretetben.

De ma nem csak a Feltámadás van jelen számotokra, hanem jelen volt egy másik tanításom is, ami által a Király, amely fontos, hogy hogyan van jelen a mindennapjaitokban. Hogyan fogadjátok el a Királyt? Hogyan szeretnétek e Királyhoz tartozni? Hogyan szeretnétek ezt a Királyt követni a felismerésben, a követésben és a küldetésben? Mert ez a Király, amely most e Golgota végében is, a fájdalomban és a szenvedésben, ismét felelevenedik előttetek a kereszthalála. Az a kereszthalál, amelyet a Király értelmében és részében megaláznak, kicsúfolnak. A Király, amely nem hiába tette meg e elfogadást a szenvedésben, a megaláztatásában és a halálában.4. Mert a halála révén van Feltámadás! Ha nincs halál, nincs Feltámadás, nincs öröm, nincs béke, nincs kegyelem, nincs szeretet. Hisz ez mind együtt jön a Feltámadással. Épp úgy, ahogy érkezik az új élet megszületésével erre a világra. Egy élet, amely küzd az életben maradásában. Egy élet, amely elhozza a Fényt, az örömet, a békét és a szeretetet. Élet, ami által egy ember ismét több lett a Földhöz.

Kérlek hát benneteket ma, tegyetek mérleget a szívhez és a lélekhez. És a mérleghez igyekezzetek minél több jót cselekedni.5. Minél több szeretetet, kegyelmet elfogadni, és az után tovább adni. Minél többet a mérlegbe helyezni a boldogságból, a kegyelemből. Mert a boldogság csak úgy van jelen, ha van előtte megaláztatás, ha van előtte megcsúfolás, ha van előtte sírás, ha van előtte küzdelem.6. Mert a boldogság csak nem úgy érkezik sem a szívhez, sem a lélekhez, hogy csak így, itt van. A boldogsághoz küzdeni kell. De a küzdelemben talán engedni kell, hogy megalázzanak, kicsúfoljanak, szegényekké váljatok. Érezzétek, hogy az élet ajándéka e boldogság révén erősödik meg számodra és számotokra. Mert ez által a mai nap szenvedése, amely felelevenedett előttetek, rajtatok, bennetek és számotokra, most sem volt hiábavaló épp úgy, mint annak idején, a múlt kezdetében. Mert a szenvedés, a felajánlás, a fájdalom meghozza minden ember, felebarát felé a kegyelmet, a szeretetet, s ez által a küzdelem egy szépet, talán egy boldogabb életet, egy haladást a mindennapjaiban, amely előtt állsz. Hisz mindig készülni kell az eljövetelre, mert minden nap az idő múlásával és haladásával előrébb vagytok a közelségben a közeledésében.7. De hogy felkészült legyél és éber, mert a boldogság kegyelme az élet értelmének ajándékában így van jelen, így vezet, így erősít, így érzékeled, hogy fontos az élet, az élet felismerése, küldetése, követése az elfogadásában.

A mai nap ajándék-tanításom ez felétek, amelyre megint talán azt mondjátok, hogy nem teljesen könnyű. De meg lehet érteni, el lehet fogadni. Lehet mérlegelni, és a mérlegeléssel lehet különbséget tenni a felismerésben, a felismeréshez és a haladásban a mindennapjaitokban a küzdelemmel, az elfogadásban, mert az életnek is van élet-keresztje, amely minden testvéremnek és minden embernek szintén jelen van. De hogy elfogadod-e, cipeled-e és haladsz-e vele, az minden testvérem saját maga szabad akarat-cselekvésének, gondolatának meghatározó kegyelme és ajándéka. És ez által tudsz haladni a mindennapokban a küldetésben, a követésben és az elfogadásában.8. Mert van halál, ami által a megdicsőülés és a Feltámadás elhozza a kegyelmet, a szeretetet, az örömöt és a békét.

Ezek reményében árasztom reátok áldásomat a szeretetem legnagyobb kegyelmének ajándékával, az élet értelmének, küzdelmének felismerésével, mert Atyám nem a holtakhoz jön, és nem a megholtakkal van, hanem az élőkkel. Mert az élők is Érte élnek! És ti is e áldást így fogadjátok, hogy érdemes élni, érdemes küzdeni: „Mert az Atyával együtt és az Atyáért együtt élünk a kegyelem szeretetében, mert az Atya értünk van jelen e Földön”. És szeretne minden testvérében a szabad akarat cselekvésében, és gyermekében jelen lenni az élet, küzdelem értelmében.

Így áldásom Mária szolga által a tanítás, a Feltámadás és az élet kegyelmének, küzdelmének, követésének felismerésével árasztom reátok a Fényem sugarával, hogy átöleljen, ahogy a mai nap szolgám kérte: „Ó, Uram, ó, Jézusom, tárd ki felénk ölelésre Karjaidat. A Karjaidból áraszd felénk a Fényed sugarát, hogy átöleljen és felmelegítsen, és megerősítsen, mert a küzdelem érdemes az életben, majd a halálban és a Feltámadásában.”

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme áradjon reátok e különleges ajándékában és szeretetében e Fényem sugarával. Öleljen, erősítsen és melegítsen, hogy ez által érezd: az élet szép, csak tudni kell elfogadni, értékelni és megbecsülni, és örülni és küzdeni. Mert ha az élet, úgy érzed, talán lefelé jár, és talán már a halál felé, akkor sem kell elcsüggedni, szomorkodni, mert halál nélkül nincs Feltámadás az Új Élet kegyelmében.

Jelen lévő testvérek:

Dicsőség Neked Istenünk