JÉZUS URUNK TANÍTÁSA 2006. március 24. Nagyböjt 4.

Jézus Krisztus Urunk:

(…)1

Köszöntelek benneteket, testvéreim, kik a mai napon is meghallottátok a hívást, és a hívásban engedelmeskedtetek. S akkor mellettetek, hogy együtt átéljétek a fájdalom, a szenvedés, átélés Golgotáját, ahogyan az elmúlt héten, úgy a mai nap is köszöntöm mindazokat, akik felajánlásuk révén most csak lélekben lehetnek jelen. Hisz talán van család, van munka, vagy betegség, vagy más, ami távol tartja őket. De ez az önzetlen felajánlás az önfeláldozásban kedves Atyámnak és Nekem, Jézus Krisztus Uratoknak.

A mai nap tanítása a két tanítás, amit ma szolgám által számotokra is megadtam. Szolga-testvérem ma az Angyali üdvözlet megtapasztalását, tanítását a tanúságtételében élhette meg.2 És mellette azt, hogy Isten, vagyis Atyám nem azért küldte Egyszülött Fiát a világba, hogy megítéljen, hanem azért, hogy világosságot és üdvösséget hozzon az emberek részére.3

A mai tanítás két lényege első része szintén a jövendölés, hogy Isten Fia megszületik majdan a Földre, aki Magasságos lesz a nagy hatalmában, és Dávid és Jákob házán is uralkodni fog mindörökké. De az uralkodást némelyek úgy képzelték el a múltban, hogy mint a király, ki parancsol és uralkodik a népe és nemzete fölött.

Én, Jézus Krisztus Uratok, nem e célból érkeztem a jövendölés részében a Földre.

Az Én uralmamat nem így kell értelmezni.

Magasságos hatalom a Földön, semmihez fogható!

De az uralom, az a szeretetben, az örömben, a békében és a kegyelemben van jelen.

És mikor egy gyermek megszeppen, és nem tudja, mi történt vele, elbizonytalanodik. Így e üzenet létén és hallatán e Szűz is megijedt és meglepődött. De az Atya nem hagyta sokáig, hogy így élje és érezze át e csodát, ami Vele történik. Így bátorságot és szeretetet kapott szavakkal, fénnyel és a jelenléttel.

Kérem hát testvéreimet is, ne féljenek és ne torpanjanak meg, ha valami történik a mindennapi életben. Ezt mérlegelni kell és tudni elfogadni, és a szerint élni és haladni az élet-útpályán.

A második tanítás lényege pedig, ahogy az Ószövetség az őskereszténységében, a próféta4 felvette a kígyót a pusztában és felemelte — így fogják az Emberfiát is felemelni, megdicsőíteni.5

De ennek a tanításának lényege ismételten nem az, hogy Engem az Atya azért küldött, hogy megítélhessem az embereket a gyermekben és a testvérben itt lent, a Földön. Én pont azért érkeztem, hogy aki hisz, örök élete legyen. És aki nem fogadja el a hitet, az már saját maga vonzza a gyűlöletét, az irigységét, a kapzsiságát, vagyis a bűnt a gonoszságában.6 De Isten, vagyis Atyám azért küldött, hogy a világba hozzam a Világosságot a megtapasztaláshoz, a felismeréshez és az elfogadáshoz. De egyre többen és többen szeretnek inkább jobban a sötétben járni és haladni.

És miért van ez?

Mert a gonoszságuk egyre nagyobb. És ha a gonoszságuk jelen van, akkor valóban fél a Világosságtól, nehogy napvilágra kerüljenek a tettek a cselekedetekben.

Mennyivel könnyebb inkább úgy élni, hogy nem félni a Világosságtól, és Atyám cselekedeteiben és akaratában és tetteiben jót tenni és élni! És a Világosság erőt ad az élethez, a mindennapokhoz és a haladáshoz. Mert Atyámnak tetsző dolgok révén a cselekvésben próbálod élni az életed. Hisz már tudod, mi a szeretet, tudod, hogy kell elfogadni és szívedbe zárni, tudod, hogy mi a béke, mi a békének a fontossága, és hogyan kell a békével együtt élni. Már tudod, mi a megbocsájtás.

És a megbocsájtásának a súlya mily fontosságot foglal el a testvéreim szívében!

Az öröm, amely költözik szívetekbe és lelketekbe, ami által úgy érzed, hogy felemel. A hit reménye erőt ad mindahhoz, ami körülvesz a mindennapjaitokban az élet úthaladásában.

A félelem? Az egy kicsit eltorpít7, és ez által nem vagy kiegyensúlyozott.

A magabiztosság? Az néha rossz tanácsadó, mert nem fogadod el a felismerés révén felebarátaidat, testvéreidet.

És a kegyelem csak így áradhat minden nyitott szívű testvérem felé, aki mérlegeli minden nap az életét a tettekben és a cselekedetekben, hogy a Fény útján a Világosságban szeretne járni, vagy inkább a gonoszságai révén a sötétségben.

Ez ismételten olyan tanításom, hogy minden testvérem saját maga a szívében és a lelkében megadja a választ, hogy mely testvér szeretne lenni a mindennapokban, az életben és a haladásban. Hisz már a lélek, amely benned van, elkezdett formálódni, hisz munkálatok elindultak. És fontos, hogy a lélek kialakuljon egy kinccsé, amely benned rejlik. És ha ez már jelen van, akkor már a felismerés könnyű lesz a mindennapi élet-útpályán.

Érezd, hogy Atyám gyermeke és az Én testvérem, milyen testvérré akarsz válni és gyermekké.

Van az Egy Pásztor, és van az egy nyáj az akolban.

És hova szeretnél tartozni?

De a Pásztor, ha odamegy a nyájához az akolba, Neki nem kell hátulról vagy oldalajtón közlekedni. Őt ismerik az Ő nyájában bárányai! És nem félnek Tőle.

De ugyanúgy a bárányok is, ha megnyílik számukra a kapu, azon közlekednek és nem egy rejtett ajtón, mint aki valamit szeretne elrejteni.8

Kérlek hát benneteket, elmélkedjetek e bűnbánat-időben, ami által mindig közelebb és közelebb kerültök a tanítások révén is majdan az örömhöz. De hogy az öröm valóban teljes legyen a szeretetében és a kegyelmében, e bűnbánat-időn nyitott szívvel és lélekkel kell végigmenni rajta, megtapasztalni a tanításokat, átélni és elfogadni. De a tanítások, ahogy mondottam, mint az elmúlt esztendőben is, egymásra épülnek. Tehát nem lehet egy szót vagy egy mondatot csak kiragadni és ahhoz kötni, és ami előtte vagy éppen utána történt a tanítás révén számotokra, afelett elsiklani, mert már a magyarázata és az értelme teljesen mást ad vissza.

Figyeljetek hát mindarra, ami megjelenik e tanítás révén számotokra. Mert a tanításom Szívem szeretetével történik részetekre, hogy érezd: Szívemet megnyitom, Karjaimat ölelésre tárom, mert Atyám gyermekei és az Én testvéreim, kik a Fény Világosságában járnak, mind jöjjetek Hozzám! És a szerint is élhettek. Ha elfáradtál, majd felüdítelek. Ha elcsigázott lettél, kegyelmet találhatsz. Ha erőre van szükséged, Fényemmel átölellek és megerősítelek.9

De hogy ez mind-mind jelen legyen, nektek is tenni kell a mindennap cselekvésében. És mind úgy, ahogy Atyámnak tetszik és kedves, ahogy Nekem, Jézus Krisztus Uratoknak tetszik és kedves. És nem pedig úgy, ahogy néha némelyek elgondolják, és a szerint cselekszenek. De hogy csak ők cselekszenek, és rá próbálják erőltetni másokra, hogy mások is azt tegyék.

Holott Én, Jézus Krisztus Uratok sohasem erőltetek semmit. Nem parancsolok. Nem követelek. Én a szeretetemben szólok, a szeretetemmel tanítok, a szeretetemmel hívlak, és a szeretetemet árasztom a felemeléshez, a felismeréshez és az elfogadáshoz.

A mai nap tanítása így szól hozzátok, hogy már a kincs, a lélek, elfoglalta helyét az emberi testben. És már tudja, hogy hogyan működik, és mi a cselekedet, mi a gondolat, mi a felajánlás a tettekben, és mi a felismerés. Akkor már a Világosság, amely azért jött a világba, hogy üdvösséget adjon számotokra, jelen lehessen a mindennapokban épp úgy, mint mikor e tanításomat adtam tanítványaimnak vagy még más felebarátnak, testvérnek.

Ennek szeretetében és fényében árasztom reátok majdan áldásomat. De az áldásomban nem csak Én, Jézus Krisztus Uratok vagyok jelen — jelen van Édesanyám e boldog ünnepben. Hisz minden esztendőben egyszer, illetve kétszer megadatik számotokra e csodálatos ajándék, hogy az Édesanya jelen van gyermekeinél.

Szűzanya:

Kicsinyeim! Gyermekeim!

Köszöntelek benneteket Anyai Szívem Szeplőtelenségével, amelyből árasztom Anyai Szeretetemet.

Kicsinyeim! Gyermekeim!

Ma Én is kéréssel fordulok hozzátok.

Ha széjjelnéztek a világban, a Fiam tanításából felismerve, erőt nyerve, hogy jelen van a Fény a Világosságban, amely a világba jött.10 De ha mérlegelni kell, mennyivel nagyobb a sötétség a gonoszság révén.11

Én ma, kicsinyeim és gyermekeim, csak ennyit kérek tőletek: ne felejtsetek el szüntelenül imádkozni, megengesztelni Szentséges Fiam Szívét. Mert ha meg tudjátok engesztelni, akkor a mindennapokban változások jelenhetnek meg.

Kicsinyeim! Gyermekeim!

Most úgy szólok hozzátok, mint Édesanya, megnyitva Anyai Szívemet, hogy Hozzám bátran jöhettek, hogy megengeszteljétek Szeplőtelen Szívemet, hogy ez által elvihessem Szentséges Fiamhoz a kicsinyeim, gyermekeim imáit, fohászait, kéréseit, mindazt, mivel Anyai Szívem oltalmához fordultok. Hisz a tanítások, mit Fiam számotokra megad, nem új és nem más, csak a mai nap, kor emberének szól a gyermekeimben és a kicsinyekben, hogy felismerhessétek a lényegét, és ez által különbséget tehessetek és elfogadva a mindennapi életet.

De az ima erőt ad mindahhoz, mi körülvesz. És már könnyebb a megpróbáltatás, vagy a fájdalom, vagy a bánat és a betegség, ha tudod, kicsinyeim, gyermekeim, hogy van egy Édesanya, ki mindig figyel gyermekeire, és várja az Ő gyermekeit, és ez által elfogadva Anyai Oltalmam kérését, amellyel most felétek fordultam e ünnep hajnalán. Hisz a Fény üzenetet hozott Számomra.12 De ez a Fény üzenetet hozhat minden gyermeknek a kicsinyeimben, kik figyeltek önmagatokra és figyeltek felebarátaitokra a testvérben. És Én, az Édesanya mondva a gyermekben. Így ne feledkezzetek el Anyai kérésemről, amellyel előbb e gyermekeimhez fordultam, mert Fiam Szentséges Szívét tudjuk engesztelni és kérni. És már elindulhat a megtapasztalás, változás útja a Földön az emberek szívében és lelkében. Ehhez, kicsinyeim, gyermekeim, nektek is feladatot kell vállalni a mindennapokban, a mindennapokhoz, az élethez és a haladáshoz.13

Így most Fiammal együtt Anyai áldásomat küldöm gyermekeimre, kicsinyeimre.

Anyai Szívemet megnyitva gyermekeimhez, kicsinyeimhez, hogy áradjon e Anyai Szeretetem gyermekeim felé, ami által a felismerésben, a bölcsességben, a hitben, a reményben tudod, kinek gyermeke és kinek testvére vagy. És ez által elindulsz az ima révén a változás útján.

Most áradjon reátok Fiammal együtt a mai nap-tanításnak legfontosabb szava, hogy a kegyelem csak akkor működik, ha van megbánás, és a megbánás révén a felismerésben elfogadod a Világosságot, mert te olyan gyermek és testvér szeretnél lenni, ki nem fél a Világosságtól.

Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme adja meg számotokra a Világosságot a mindennapokban, a mindennapokhoz a felismerésben és az elfogadásban.

Jelen lévő testvérek:

Dicsőség Neked, Istenünk!

MÁRIA AJÉNDÉKA

2006. március 24.

Egy szép kertben állok, tele rózsával, illattal. És ez az illat a szeretetemet átöleli szívemben és a lelkemben. De ez a kert, ez az Édesanya kertje, amelyben egy Rózsa Legszebb Virágja illatozik és hajlong, hogy:

— Ne félj, gyermek. Jöjj, hogy érezd a kegyelmet. Érezd, hogy ez a kert bármikor a tied is lehet. Majdan belépsz rajta és haladhatsz.

És a rózsák illatot árasztanak. De az illat különleges, mert a különlegességében ez az Édesanya kertje, hol várja gyermekeit, majdan megpihenhessenek.

Köszönöm, hogy ismét e kertbe léphettem.