JÉZUS URUNK TANÍTÁSA 2007. december 7.

Jézus Krisztus Urunk:

 

1. IMG_6288 jav.Köszöntöm testvéreimet, akik a mai napon eljöttetek a fájdalom-, szenvedés-Golgota átélésére.

Ez a mai nap, ahogy Mária, kiválasztott szolga-testvérem mondotta számotokra, már a megkezdett egyházi év első Golgotája volt, amiből a tanítások úgy szóltak felétek, hogy e várakozás a felkészülés és az elfogadás. Hisz a várakozás, ez az Én eljövetelem.1 Hisz a pusztában kiáltó hang azért volt jelen, hogy ő jöjjön, és készítse el az Úr útját.2 Tegye lehetővé tanításával, ami által többen és többen elmentek őt hallgatni, és egyre többen és többen meg is keresztelkedtek, és nem csak jeruzsálemiek, és más részről, hisz szadduciak3 is jelen voltak, akik figyelték, hogy valójában most itt mi történik. De a pusztában kiáltó hang így szólt:

— Én e vízzel keresztellek titeket, de akinek az útját készítem elő, s aki utánam jön, az hatalmasabb lesz, akinek még a saru-nyomát is messziről követem. De mondhatod azt is, hogy a saru-szíját képes leszel-e megoldani? De Ő majd jő, és tűzzel és Szentlélekkel fog keresztelni. De aki most jő a keresztségre a vízhez, az is meghallgatja azt a tanítást, amit én, a pusztában kiáltó hang vagyok, aki teveszőr ruhával, bőrövvel járok, sáskák és méz, amely a táplálékom, de mégsem veszem el, és mégsem mondhatom azt, hogy nincs, mit ennem.

Ezért hát a várakozás-idő felkészülés és a tanítás ideje.

Hányan és hányan csüggedeztek, hányan és hányan aggodalmaskodtok, hogy valójában mi is lesz veletek, ha valami nem úgy történik, ahogy talán előre eltervezitek vagy elképzelitek. De aki az Én utamat készítette elő, az élettel nem törődött, ő ment a szerint, amit adtak számára. Ő kiment a pusztába, és hirdette:

— Térjetek meg, mert elközeledett az Isten Országa! Én azért jöttem, hogy az Ő útját készítsem elő, mert a bűnös embernek meg kell, hogy térjen.4

De folytatva a tanítást, úgy adom meg számotokra, mikor már hallotta, hogy Én, Jézus jelen vagyok, hallott a csodajelekről, de mivel ő nem tapasztalhatta meg, hogy valójában Én vagyok-e, akinek az utat elkészítette, ő a saját tanítványait küldte, hogy bizonyosságot szerezzenek, és megkérdezzék, hogy Énrám vártak-e, és Én vagyok-e, Én jöttem-e, vagy még tovább kell várniuk.5

De a válasz nem az volt, hogy: „Igen, itt vagyok.”, nem az volt, hogy: „Eljöttem közétek.”, és nem az volt, hogy: „Nézzetek meg.”, hanem az volt:

— Lássatok és halljatok, és megtapasztaljátok, hogy mi történik.

Látták, hogy a vakok látnak. Látták, hogy a sánták járnak. Látták, hogy a szegényeknek örömet hirdettek. És megtapasztalták, hogy a halottak feltámadtak.

Ez elég bizonyíték volt a kérdésükre, hogy megvihessék a választ, aki küldte őket.

Ti hányszor kaptatok e helyen is, ami által bizonyosságot és megtapasztalást nyertetek.

És hányan és hányan a megtapasztalás révén, nem azt mondom, hogy mind, a vakok láttak és a sánták jártak, halottak feltámadtak, de voltak csodajelek, ha még apró jelekben is, amelyek néha csak úgy elsiklottak mellettetek. Nem figyeltetek, és nem adtatok neki olyan nagy teret a bizonyosságban és a megtapasztalás részében.6

És ekkor azt mondani: „Én nem tapasztaltam semmit. Akkor minek is jöjjek?”

Ez is egy részében tőletek, talán az igazság elfogadásában van jelen. De az igazság másik oldalának a megtapasztalása is számotokra igaz lehet.

Hogyan nyitottátok meg szíveteket?

Szükségetek volt a befogadásra?

Éreztétek, hogy jelen vagyok?

Éreztétek, hogy kopogtatok?

Én, Jézus Krisztus Uratok vagyok itt, a Jó Pásztor7, aki megkereste az Ő saját nyáját8, a nyájban azt az egy bárányt9 — bármelyikre mutathatok.

Jöjj, és kövess!10

Jöjj, és tartozz Hozzám!11

De ezekre vannak, akik nem figyelnek. Ő csodát várt. De a csodában talán azt, hogy ismételten megnyíljon az Ég. Talán a csodában azt, hogy sötétség szálljon reátok? Talán a csodában az, hogy vízözön zúduljon rátok? Vagy a csodában hogy működik a kegyelem. Talán a csodában az, hogy meghallgatásra talált a kérés, a fohász, a felajánlás az elhelyezésében? A csodában az is, ha néha csak egy ilyen kicsi, aprónak érző jelt veszel észre, hogy: „Ó, Uram, én e kiválasztott Mária szolgához helyeztem el bizalommal a kérésemet, talán egy gyógyulásért, talán egy családi békéért, talán egy gyermekáldásért, talán az, hogy munka legyen.”12

És megtörtént.

Ha csak ilyen apró, kis csoda, de örülni kell, mert az már a jelent adja számotokra, hogy Én, Jézus Krisztus Uratok itt vagyok köztetek, és hozzátok tartozom, és ti pedig Hozzám, ahogy már a tanításban megadtam, hogy eggyé váljunk a szeretetben és a kegyelemben.13

Mert ma Mária szolgám mit adott számotokra?

Hogy a szeretet, az bennetek kell, hogy legyen.

Pásztorom szintén erről szólt felétek.

Mert ha a szeretet bennetek élne, amit Én, Jézus Krisztus Uratok szinte így kínálok felétek, akkor talán néha nem így lennétek, ahogy vagytok, hanem néha éreznétek a szeretetnek a kegyelmét, hogy hogyan is működik rajtatok és bennetek. Mert fontos, hogy így értékeld a mindennapokat, mert igen, e várakozás csak egy apró, kis fénnyel van jelen. De ez a fény mindig így tágul és szélesedik előttetek. És már a szélességében nem veszel el a sötétségben, már biztos vagy a lépéseidben, már tudod, hogy hova kell lépned és haladnod. És ez a fény a világosságában a melegséget is árassza. És a melegség felmelegíti szívedet, saját lelkedet, ami által erőt kaphatsz, s ami által kiegyensúlyozottá válsz, s ami által elfogadod mindazt, ami körülvesz a mindennapokban. S akkor feltétel nélkül szereted felebarátaidat, testvéreidet.14 És ha már ez a szeretet feltétel nélkül jelen van, akkor feltétel nélkül, örömmel készülsz a Szeretet, Béke Ünnepére a megemlékezésben, és akkor felismered a Földre Szállt Szeretetet.

De hogy is van?

Betlehemnek pusztájában Földre szállt a Szeretet!

Igen, ez a Szeretet, amely, talán ti csak egy Gyermeket láttok a látásotokkal, mert azt látjátok a jászolban.

De ez a Gyermek a látással megelevenedik előttetek. De a szívetekkel érzékeltek, hogy most ott egy Gyermek fekszik, vagy a Szeretet van jelen?

S ez a Szeretet jele a te szívedhez, a te lelkedhez?

Mert szükségetek van.

Ez a Szeretet kegyelmet is tud adni, megerősíteni, meghívni, felismerni, és ha kell, kinyújtani ez a Szeretet:

— Jöjj, testvérem, Én vagyok, e Földre Szállott Szeretet! Jöjj! Jöjj, az eggyé-válásban haladjunk együtt!

És már öröm és boldogság van a szívben és a lélekben. És akkor valóban azt mondhatod: „Érdemes élni, mert az élet elhozza számunkra a küzdelem által e csodálatos ajándékot a kegyelemben, mert ezt a kegyelmet maga a Szeretet, amely lehajol, és felemel.”

Mert akkor a földi gyarlóságban ti is néha olyanokká váltok, mint talán, mondjuk azt, hogy a Názáreti Mária, ki az Úr angyala szavára igen-t mondott, ki meglátogatta, elfogadta, amit Számára hírül hozott, mert az angyal a hírvivő angyal volt Hozzája.15 És itt jön az, József, Dávid sarja, az meglepődött, az csodálkozott, az töprengett, az nem tudta megérteni, hogy Ő hogyan vegye Jegyesét feleségül, hisz Ő Gyermeket fogant:

— De ez a Gyermek nem Tőlem van!16

Hányan és hányan vagytok e töprengésben, e félelemben, e aggodalomban, de talán ti is, ha olyan őszintén és nyitottan így elszenderülnétek, és a szíveteket nyitott hagynátok, s akkor jöhet ismételten az Úr angyala a Fényben, és ahogyan mondja Józsefnek:

— Ne félj, József!

Úgy mondhassa nektek is: Ne félj, testvérem!

— Ne féld elvenni Jegyesedet, Máriát, hisz a Szentlélek árnyékolta be.

Ne félj, testvérem, a Szentlélek szeretne hozzád jönni, a Szeretet által. Működni szeretne benned, hogy így haladjatok a meghívott úton.

De ne a látás vezéreljen benneteket. A hallás? A megtapasztalás? Hiszen mind szép és jó. De ha az Én Szeretetem megérinthette szíveteket, és a Szentlélek is elfoglalhassa a helyét, akkor nincs, miért félni, nincs, miért aggodalmaskodni, nincs, miért szomorúvá válni, nincs, miért kételyeket kísérteni, mert akkor ez a Szeretet, ki lehajolt, hogy te és te és te17 el ne vesszetek, kiemelve, felemelve az út porából, hogy eggyé válva a mindennapokban.

Így fontos, hogy a mai nap tanítása e várakozásban hozzon számotokra csodálatos Földre Szálló Szeretetet, és ez a Szentlélek, ez szeretettel töltse be szíveteket. És a Szentlélek segít felismerni a megvilágosító utat, amin már el nem veszel, és el nem tévelyedel.18 S ez a megvilágosult út Fényt és melegséget áraszt, ami által bizonyosságot nyerhetsz minden olyan problémádra, amelyben talán teljesen nem vagy magabiztos. De a kételyt el kell távolítani magatoktól.19 És akkor talán ti is értékelni fogjátok a működést bennetek, és talán akkor nem azt mondjátok, mint némelyek, hogy: „Hiszem, Uram, hogy létezel, hiszem, hogy működsz. De én miért nem láthatlak? Miért nem érinthetlek? S miért nem tapasztalhatlak meg jobban? Talán akkor én is más lehetek.”20

Igen, sokan és sokan vagytok így a saját érzés-gondolataitokkal. De ilyenkor, ahogy szolgám, kiválasztott Mária testvérem szokta némely testvérem részére elmondani:

— De ha nem is látod úgy, mint én Jó Jézus Krisztus Urunkat, de ha kérsz valamit, s kézzel foghatóan megtapasztalod, hogy igen, ez valóban az Úr Jézustól ered vagy az Édesanyjától, mert talán Hozzája fordultál a felajánlásod kérésében, akkor elégedj meg ezzel a csodával, s ezzel a kegyelemmel, s ezzel a megtapasztalással, ezzel a hallással, s ezzel a látással, ami talán a Szentlélekkel itt a bensődben működik. S ez is a tied, aminek örülhetsz, s ami által kiegyensúlyozott vagy, s ami által így haladsz a mindennapokban.

És akkor ez a várakozás, e advent közelségében jó cselekedetre vezérel. A jó cselekedet meghozza a saját gyümölcsét, ahogy a Szentlélek, amely benned van, segít, hogy még jobban felismerd ennek az esztendőnek is a Földre Szállt Szeretetét. Mert minden esztendőben ez a Szeretet ismételten Földre száll.

Rajtatok múlik, testvéreim, hogy felismeritek-e, és szükségetek-e van Reá.

Ez a Szeretet vezéreljen a mindennapokban, a mindennapokhoz, mert akkor nem csak a kezdet, a pusztában kiáltó hang, aki azt hirdeti számotokra, hogy:

— Térjetek meg, mert elközelgett Isten Országa!

Hanem az is, hogy a szegényeknek örömhírt hirdetnek, mert ez az örömhír a boldogságot, az örömet és a békét, a Fény szeretetében és kegyelmében ölel át, erősít meg és hozza el számotokra.

Így a mai nap kiválasztott Mária szolga keze által, a testvérben, árasztom számotokra e csodálatos áldást, amely most a Szentlélek működésének szeretetével áradjon reátok, hogy ez a szeretet érintse meg szíveteket és a ti saját lelketeket, hogy ez által felismerjétek, hogy valóban a Betlehemnek pusztájában, a zord éjszakájában e jászolba nem csak egy Gyermek érkezett, hanem, ami nagyon-nagyon fontos, a Földre Szálló Szeretet.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek e advent csodálatos várakozásában vezessen benneteket e csodálatos úton, amely a Fény által elvezet a Földre Szálló Szeretethez, az örömhöz, a békéhez és a kegyelemhez, ami által valóban örülni tudtok a jelennek s majdan a jövőnek, amely előtt álltok a mindennapokban, a mindennapokhoz.

Jelen lévő testvérek:

Dicsőség Neked, Istenünk!

 

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük