JÉZUS URUNK TANÍTÁSA 2007. január 5.

Jézus Krisztus Urunk:

Köszöntöm testvéreimet a mai napon a ti szavatok és számításotok szerint a megkezdett esztendőben.

9. R  IMG_6307  jav.Ez az új esztendő, amelynek küszöbén átléptetek, hogy elindulhassatok az év útján, amely előtt álltok, amelyre szolgám azt mondotta:

— Nem tudjuk, mi vár reánk, de fel tudunk rá készülni.

Hát a felkészülés csak úgy tud jelen lenni rajtatok és bennetek, hogy ha nyitott szívvel és szeretettel el tudjátok fogadni az Én kegyelmemet, Jézus Krisztus Uratok kegyelmét, amelyet felétek árasztok, ha ez a kegyelem bennetek működhet, amelyet oly sokszor már megadtam számotokra az évek és hónapok folyamán. Mert a kegyelem, az erőt ad a szeretethez, az örömhöz és a békéhez. És a kegyelem, az megvilágosíthatja mindazt, ami előtt állsz, és amin majd idővel szeretnél végighaladni. Ezért hát ez az új esztendő nem a félelem, és nem az aggodalom üzeneteit, és adom tanítását felétek, de úgy kezdem, hogy egy kicsit ismételten nehezebb lesz, mint amit magatok mögött hagytatok. A nehézséget mindenki saját maga fogja érezni, értékelni, hogy ezt hogyan is tudja megérteni s elfogadni. De a nehézség, az nem olyan, ami nem elfogadható és viselhető. De mégis a tanításom ezt nyújtja számotokra évek folyamán, hónapról hónapra, mert úgy értékeltem bennetek, hogy egy felkészített testvérek vagytok. Ahogy most is besorakoztatok a mai napban. Hisz ha széjjelnéztek, most nem kellett hívni — önmagatoktól jöttetek.

De ma a kérdésem felétek épp úgy, mint minden testvéremhez, hogy ma a kegyelemhez és a szeretethez jöttetek vagy a számadáshoz?

A számadásban, hogy a befejezett esztendőt, amelyet magatok mögött hagytatok, az valójában számadás révén mit adott, mit nyújtott, és mi alapján tanultatok és csiszolódtatok, mint a gyémántkő, amelyet megmunkálnak, hogy a fénye, ragyogása előjöjjön, hogy a szemnek tetszetős legyen?

Így kérdezem Én is ma minden testvéremtől, hogy a számadását hogyan értékelte és nézte át önmagában, felebarátaival, testvéreivel, családtagjaival és ismerőseivel?

Ez megint csak egy kérdés, és mindenki önmaga teheti meg reá a megfelelő őszinte választ. Mert a tanításom, az bennetek él, élhet, ha felismeritek és elfogadjátok, és e szerint szeretnétek élni, haladni haladásunk révén e megkezdett új esztendőben. „Hisz átléptünk a küszöb másik részére az új évben. Az óévet már magunk mögött hagytuk, de még mindig néha jó visszatekinteni az óévre, amiből tudok felismerni, ami által tudok változni s változtatni, és ami által saját hibáink révén tanulni.”

Ez egy kis tanulság számotokra a felismeréshez és az elfogadáshoz. Hisz a mai nap tanítását, amelyet, ha úgy kezdjük, hogy a szentmise, ahogy mondani szoktátok, keretében az átélésben és a jelenlétben, amikor pásztoraim s most pásztorom szólt felétek, megadta a napi tanítást1, a tanításhoz a szentbeszédét, ami által felemelve, erőt gyűjtve haladhattok előre.2 Az után jött szolgám felétek szólni, magabiztosan a szeretetben, mert hogy a szeretet mi mindent tud adni számotokra.

Úgy-e, emlékeztek, hogy milyen harsány és kedvesen szól felétek ez a pár gondolat, ami a szeretetet tükrözte a felismeréshez, a betlehemi Kis Jézushoz és a jászolhoz?

Mert itt valójában azt mondjátok: „Ember született e Földre. Ez az Ember nem más, mint Isten, aki testet öltött.”

De valójában a Szeretet született a Földre.

Az a Szeretet, amelyből sosem elég, amelyre mindig szükség van, amely erőt ad, amely felmelegít, amely megvilágosít, és ami által békét tudsz kötni nem csak önmagaddal, hanem felebarátaiddal. Ezért kell úgy nézni arra a kis jászolra, hogy ott a Szeretet van, az a Szeretet, amely fontos, hogy minden nyitott szívű testvéremnél jelen legyen. Képes befogadni azt a kegyelmet, amit Én nyújtok és árasztok testvéreim felé.

De a Szeretet, az jelen lett a Golgotán, a fájdalom és a szenvedés átélésében is. Mert ha figyeltétek kiválasztott szolga-testvéremet, Máriát, akkor láthattátok, hogy nagyon sokszor a szeretet mosoly-arca jelent meg, tükröződve számotokra, mert ünnep van, ünnep, a Szeretet Ünnepe, a Szeretet Ünnepe világosít meg, és vezet és segít a mindennapokban. És fontos, hogy ez a Szeretet, ahogy annak idején a jelet a Fény ragyogásában megadta napkeleten a három bölcsnek, hisz ott is többen éltek, de ez a három, aki felismerte a jelet, a Fényt, és általa a Szeretetet. S ekkor elindultak.3 Nem törődtek azzal, hogy „talán más dolgom van”. Nem törődtek azzal, „talán más munkám van.” „Mert engem a Fény és a jel éltetett. És én ezt a Fényt és ezt a jelet szeretném követni, mert úgy érzem, mintha a Szeretet ragyogna reám e Fény által. És elindulok. És az elindulás révén már megkapom, hogy Király született, a Föld Királya, az Ég Királya, aki majd nagyobb lesz mindenki felett a hatalmasságában.”4

És mégis az Írás azt jövendölte, nem máshol jő Ő világra, mint Júdea legkisebb városában, Betlehemben.

És a tanítás, a tanulság ez számotokra, hogy néha nem csak azt kell nézni, hogy milyen hatalmas s milyen nagy, és milyen csodás, amit szemeddel látsz, vagy füleddel hallasz. Néha az apróság, néha az, amire azt mondjátok, „talán szóra sem méltatom”, pont az a Szeretet forrása a csodában és a kegyelemben. Hisz a nagy emberek is megütköztek5 akkor, amikor Én testet öltve Gyermekként a Földre születtem, hogy ebben a piciny, kis városban, mert most városnak nevezitek, de akkor nem város, tán csak egy kis falucskának mondhatták. Hisz nem véletlen mondom azt, hogy „Betlehemnek pusztájában angyalok énekeltek”. Mert a pásztorok kimentek a pusztába. De ez a puszta nem oly nagy távolság volt attól a kicsiny falu- vagy várostól, ahol az Ember, az Istenember testet öltött, és megszületett a Szeretet Fénye, eljött hát hozzátok ez a Szeretet és ez a Fény. És ezt a Szeretetet és ezt a Fényt jöttek csodálni, hódolni, felismerni nem csak a napkeleti bölcsek, akik követték a fényt és a jelet, hanem a Betlehem pusztájából az angyal hírül vitte számukra, és jöttek a pásztorok.6

És ha figyelitek, jelen van a Szeretet a betlehemi jászolban. Jelen van a nemesi család sarja, József.7 És jelen van az egyszerű Názáreti Mária. Hisz Ők e Szeretetnek a Szülei.

És kik jönnek elsőként hódolni?

Az egyszerű szegények, a pásztorok, kik felismerték a jelet az angyal köszöntésében. De mellette jöttek az írástudók, a bölcsek, akik szintén felismerték a jelet, hogy hódolhassanak a Szeretet előtt.

Úgy-e, milyen csodálatos?

Hisz már ezt a tanítást egy kicsit más formájában az évek folyamán megadtam számotokra. De most a Szeretet a középpont, és a Szeretet született nektek meg. Ezért kell hát úgy élnetek a küzdelmekben, a nehézségekben, a megpróbáltatásotokban, hogy: „Nekünk ez a Szeretet nem csak akkor és abban az időben, hanem most, nekünk, a mai embernek is megszületett. Itt van előttem. És éreznem kell a Szeretet melegének Fényét a kegyelem örömében.”

Érezni kell, hogy Júda Betleheme, az is Világosság lett az egész világnak.

Érezni kell, hogy majd a Szeretet, amely e jászolban van, ismét Világosság lesz a mai embernek, aki figyel, s aki felismeri, és aki befogadja e Szeretetet.

A tanítás ma erről szól, hogy: „Én hódolok Uram előtt. Az az Úr előtt, aki maga a Szeretet. Én hódolok, Uram, Neked! Én hódolok, Uram, Feléd! Én hódolok szívemből, lelkemből, mert tudom, hogy Veled együtt haladni előre mily szép és mily boldogság a Szeretettel és a kegyelemmel.”

A másik tanítás már átvisz benneteket e örömből a tanítás felé. Ahhoz a tanításhoz, amikor az emberek a nép sokaságában várják a Messiást, az Üdvözítőt, de nem tudják, hogy honnan érkezhet, és a Pusztában Kiáltó Hang, aki előhírnök, előkészíti az Úr útját, a próféta, aki a pusztában él, és hívja a nép sokaságát, övéit:

— Jöjjetek, hogy átessetek a keresztségen.

És sokan meghallják e hívást. De a hívásban figyelnek a jelre, s várják a Messiást az Üdvözítőben. És tanakodnak, hogy:

— Talán ez a próféta lenne az Üdvözítő, a Messiás?

De ő nem is engedi, hogy megszólítsák ekképpen. Ő az alázatosság, és ő az, aki azért jött, hogy előkészítse az utat. Ezért hát ő így mondta a nép sokaságának:

— Én, íme, e vízzel keresztelek. De utánam jő, aki hatalmasabb, és aki tűzzel és Szentlélekkel fog keresztelni.

S mennyivel másabb azt elfogadni és megtapasztalni, mert „a Szentlélek és a tűz valamit sugall számunkra, hogy ez által hogyan kell befogadni, élni és haladni a mindennapokban és a mindennapokhoz”.

De a tűz és a Szentlélek, az csak egy jel. De a legnagyobb jel, amely bizonyosságot adott a nép sokaságának, hogy megnyílik az Ég, és Szózat hallatszik:

— Te vagy az Én Fiam, akiben kedvem telik.8

És Én, Jézus Krisztus Uratok nem oly régen mit mondottam: Ti legyetek az Én testvéreim, hogy nekem is kedvem teljék bennetek.

Ezért mondottam, hogy ma csak a kegyelemre jöttetek vagy számadásra?

Önmagatokba kell nézni és figyelni a felismerésben és a cselekvés révén a haladásban.

A mai tanításom a felkészítésben ez számotokra, hogy a nehézségek, amelyek előtt álltok, így tudd felkészülve elfogadni, hogy tudod: „Megszületett a Szeretet, az a Szeretet, amely nekem is ragyog, erőt ad, átölel, s ami által már a nehézségekben is tudok haladni. S rádöbbenek, hogy mily szép az élet, öröm és boldogság az élet, ha élhetem.”

A Szeretet megszületésével ajándékozlak meg benneteket áldásommal, hogy ez a Szeretet áradjon felétek a betlehemi kis jászolból, mert ez a Szeretet maga a Tökéletesség, a Szépség, a Fény, a Biztonság, a Kegyelem és az Erő, amelyre a mai nap testvéremnek, embereinek szüksége van a mindennapokhoz.

Így hát ma felemelve a betlehemi jászolból azt a Szeretetet, amely megszületett, hogy így áradjon minden nyitott szívű testvéremhez, aki felkészül a befogadásra.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme párosul a Szeretet megszületéséhez, hogy így könnyebb legyen a haladás az úton, mert ez által tudod elfogadni e megkezdett új évet az esztendőben, megerősödve, és: „Köszönöm, Uram, hogy felkészítettél a lehetséges nehézségekre.”

Azt azért mondom, hogy lehetséges, mert lehet olyan testvérem, aki azt mondja: „De hát annyira nem volt nehéz az elmúlt esztendő sem, talán ez sem lesz.”

Mindenki saját maga a számadásában bizonyságot tud nyerni, hogy a kegyelem szeretete mit nyújthatott számotokra a mai nap tanításában.

Jelen lévő testvérek:

Dicsőség Neked, Istenünk!

 

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük