JÉZUS URUNK TANÍTÁSA 2007. október 5.

 

Jézus Krisztus Urunk:

 

12.  IMG_6317  jav.Köszöntöm testvéreimet!

A mai napon is felismertétek a hívást, s egyre többen és többen a hívásnak tudtatok engedelmeskedni.

De emlékezzünk meg azon testvéreinkről is, akik szintén érzik a hívást, de vagy a család, vagy más, ami most e helytől távol tartja. De a lélek az eggyé válásban s a jelenlétben egy lehet most itt, e helyen is. Hisz a Szentlélek tanítását már többször megadtam számotokra, de sokan még mindig nem tudjátok értékelni, hogy a Szentlélek, az valójában hogy tud működni rajtatok és bennetek, ha elfogadjátok, és magatokba zárjátok, és Reá hagyatkoztok.

De vannak, akik a Szentlélekről többféle elképzelést gondolnak, holott a Szentlélek ugyanaz, aki most itt van, és ugyanaz, ha hazamész, és ugyanaz, ha talán egy szentmise keretében veszel részt.

A Szentlélek, bárhol vagy, ha te megnyitottad szívedet, veled van, és vezet, kísér az eggyé válásban.

De hányan és hányan megszabni szeretnétek, hogy valójában a Szentlélek hol lehet jelen, hol működhet, és kiben működhet.

Ilyenkor felteszem a kérdésemet:

Hogy él bennetek a Szentírás tanítása?1

Hogy él bennetek az Én tanításom?

Hogy ismeritek fel mindazt, amit már hónapról hónapra e helyen is megadtam számotokra?

Mert a tanítás, az bennetek kell, hogy éljen a tanúságtételhez!

De ha a tanítás nem él bennetek, akkor nem tudsz tanúságot tenni.

Hogy akarsz tanúvá válni, ha nincs, mit tanúskodjál?

Ezért fontos elfogadni a Szentlelket, eggyé válni Vele, s megengedni, hogy működjön rajtatok és bennetek.2

Hisz a mai tanításokat, ha csak vesszük, amit számotokra kiemeltem, hisz a Szentlélek nem csak arra hív és invitál benneteket, hogy: „Ma, most összeteszem a kezemet, ha kell, letérdelek, és felajánlok, és kérek, és ha kell, könyörgök.”

De ez megtörténik a meghallgatás kegyelmében.

„És elfelejtek hálát adni érte.”

Mert az első tanítás, az az számotokra: ha Atyámhoz vagy Hozzám, Jézus Krisztus Uratokhoz folyamodtok kéréssel, akkor azért dicsőséget, dicsőítést, hálát, mindegy, hogy hogyan mondod, kellene adnotok.3

Bennetek éljen az a tanításom, hogy Én is egy idegen vidéken haladtam, de ők felismertek, és kértek segítséget:

— Názáreti, Jézus, könyörülj rajtunk!

Én segítettem.

De már hálát adni csak egy idegen tér vissza.

S a többiek ilyenkor hol vannak?

És ez nem csak akkori időben volt jelen, a tanítás, a mai napokban is érvényes. Ez nem veszti érvényét. Ez ugyanolyan fontos a mindennapi élethez, hogy a hit és a kegyelem ne csak akkor működjön benned, amikor kérni szeretnél, felajánlani, hanem akkor is, amikor úgy érzed, hogy hálát és dicsőséget kell adnod.

Én már nem is kérném tőletek a mai rohanó világban, hogy arccal borulj le Elém, mint az idegen. Pedig most is ugyanúgy meg lehet tenni, mert a kegyelem csak így működhet bennetek, hogy ha együtt él benned a felajánlás, az elhelyezés a kérésben, s az elfogadás kegyelme. És a kegyelem arra invitál, hogy: „Igen, Uram, a dicsőségemben hálával tartozom Feléd.”

Mert azt hiszitek, hogy Atyám, az majd várakoztatni fogja azokat, akik Hozzá fordultak imával, felajánlással és kéréssel?4

Vagy arra gondoltok, hogy: „Lehet várakoztatni egy kicsit, hogy bizonyosságot szerezzek, hogy hova tartozom, hogy én is az idegen példáját szeretném követni, vagy azokét, akik örültek, hogy megtisztultak és meggyógyultak, s elég azt tennem, amit mondott, hogy mutassam meg magam a papnak?5 Hát jó, ezt tán még megtehetem. S ez már nem elég hála? Hát követtem azt, amit mondott.”

Ezért fontos, hogy engedjétek, hogy a Szentlélek bennetek éljen, vezessen, és mutassa meg az utat a mindennapokban, a mindennapokhoz, mert a kegyelem is csak így lehet jelen számotokra.

Hisz a mai nap-tanítások ezt tükrözték számotokra, ami ennek a hónapnak lesznek a tanításai, amelyből erőt meríthettek, ami által talán felismertek, és megvilágosodtok.6

De a tanításom, nem csak ezt adtam számotokra, hanem ügyelnetek kell arra is, hogy hogyan élsz, hogy felmagasztalod magad, vagy megalázod. Mert akik felmagasztalják magukat, azt majd megalázzák. És aki megalázza önmagát, azért jönnek, és felmagasztalják.7

És ti, akikben él a Szentlélek, és akiket vezet ez a Szentlélek, akire Rá mersz hagyatkozni, ti inkább kövessétek azt a tanítás részét, hogy: „Inkább, ha kell, megalázom magam, nem felmagasztalom.”

Mert vannak, akik összeteszik kezüket, és talán úgy imádkoznak, hogy tán ti mind lássátok.8 De jól lássátok, hogy ő most betért Atyám Házába, és imádkozik. De az imádkozásában beszélget is, és a beszélgetését a saját elképzelése révén adja ki önmagából: „Böjtölök? Tizedet adok? És hogyan élek? Nem vagyok se rabló, se házasságtörő.”

Igen, saját magunkat látjuk, ha megnyílunk Feléje, és könnyen így beszélhetünk önmagunkról. És másokat talán megítélünk:

— Mert az a vámos, az egy bűnös ember. Én nem vagyok olyan.

Az a vámos, az nem volt annyira magabiztos, hogy tekintetét felemelje a magasba. Az a vámos a szemeit lesütötte, ha kell, arcával leborult. Megnyitotta szívét, és így szólt:

— Ó, Atyám, irgalmazz, mert bűnös vagyok!

Mennyivel inkább az kapja meg a megdicsőülést a felemeléshez, mint az, aki úgy érzi, hogy jól cselekedett a magabiztosságában, és nem önmagát figyelte, hogy a bensőjében mi zajlik, hanem csak azokat sorolta, ami minden nap jelen van.

Hányan és hányan vagytok ebben a mindennapi problémában.

Hányan és hányan nem halljátok, hogy ott vagyok, és kopogtatok.

Hányan és hányan nem halljátok, hogy a Szentlélek mit sugall számotokra.

Hányan és hányan nem figyeltek, hogy mi a nyitottság a szabad akarat, -cselekvés révén.

Mert ha ezt mind megértitek a Szentlélek élő működésében, akkor valóban más vagy, és más lehetsz, elindulva a változás útján. És a változásban nem felmagasztalod magad, ha kell, megalázod.

De tudjátok, Én nem mindig ezt a szót használom számotokra. Hányszor és hányszor azt mondottam, válaszd a középutat. Ne akarjál nagyon lent sem lenni, de ne akarjál magasra törekedni. Hisz lentről nagyon nehéz felfelé jutni, nagyon sokat kell küzdeni, hogy el ne vessz. De a magabiztosságodban fentről nagyot lehet esni, hogy szinte szétesel. Nem tudod, hogyan is szedjed össze magadat. És már a kétely, félelem erőt vesz rajtatok. És már a Szentlélek is szinte eltávolodik tőletek, mert úgy érzitek: „Nincs is Rá szükségem, hisz míg velem volt, addig sem volt sokkalta jobb. Majd megpróbálom Nélküle.”

Igen, csak néha ezek a gondolatok nem biztos, hogy a szép és a jó oldalát adják számotokra.

Ne akarjatok visszaesni az út porába, ahol már egyszer megtaláltalak, és kikerestelek, és nem hagytalak ott, hogy elvesszetek, mert szükségem van rátok, testvéreim!

Szükségem van, hogy átadjam nektek a szeretetemet, átadjam nektek a kegyelmet, hogy bizonyságot tehessetek ti is Rólam, s Én is rólatok Atyámnál.9

Fontos, hogy a tanítások, amelyek jelen vannak, felismerhetők és elfogadhatók. Egyik sem olyan, amit nem tudsz felismerni, elfogadni, megtapasztalni, és a megtapasztalás révén, a szerint élni és cselekedni.

Hisz Én, Jézus Krisztus Uratok lehetetlent nem kérek az Én testvéreimtől.

Én csak azt kérem tőletek, ami teljesíthető.

De legyetek felkészültek, nap mint nap, mert idővel igazságot is fognak szolgáltatni felettetek. És nem mindig kedvező talán az igazságszolgáltatás, amely jelen van.10

De ha felkészült vagy, nyitott a szíved, él benned az Élő Lélek a szeretet kegyelmével, elfogadod a hitet, elfogadod a felismerést, elfogadod a feltétel nélküli szeretetet, akkor az igazságszolgáltatástól sem kell félni, mert a szeretet kegyelmében szolgáltatnak igazságot a tettekért és a cselekedetekért. Akkor nincs, miért félni, s nincs, miért aggodalmaskodni és szomorúvá válni. Akkor rádöbbensz, testvérem, testvéreim, érdemes élni, érdemes küzdeni és harcolni, mert az életünk a Szentlélek élő működésével, a szüntelen imát, a dicsőítést és a hálát a kegyelemben, a felmagasztalás felismeréséhez s az igazságszolgáltatásához fontos a mindennapokban, a mindennapokhoz.11

Kérlek, testvéreim, így is oly nehéz néha a mindennapi élet, tele van megpróbáltatásokkal, nehézségekkel, s ez mellett jönnek még hozzá más problémák, ami miatt talán úgy is szomorúvá válsz.

De ehhez Én azt üzentem tanításom révén, ne hagyjátok el magatokat, higgyetek és bízzatok! Éljen bennetek a Szentlélek, az Élő Szentlélek, amely felemel és erőt ad, és már érzed, hogy önmagadra találtál. Talán már egy kicsit ismered is magadat, és tudod, hogy mit kell kiadni talán önmagadból, s mit kell befogadni önmagadhoz.

A szüntelen imát, azt pedig egyre többen és többen úgy képzelitek el, hogy „reggeltől estig, estétől reggelig imádkozom”.

De az imádság nem csak ez, hogy fogod a szentolvasót vagy bármilyen imát, s imádkozol.

Igen, ez mind-mind fontos, de egy jó cselekedet is imádság, ha jót teszel valakivel, ha segítesz valakinek, ha átölelsz egy elesettet, egy árvát vagy egy beteget, ha felismered benne, hogy talán Én is ott vagyok.

De nem így kell gondolkozni, hogy talán, mert Én mindenhol ott vagyok, és Atyám.12 Hisz Atyám a saját képmására alkotott benneteket.

Hogy mondottam már egy elmúlt tanításban?

Ha terád nézek, benned is Atyámból látok valamit. De ha terád, vagy terád, vagy terád, bennetek is látok Atyámból valamit. Ezért nem szabad csüggedni, szomorkodni, s arra gondolni: „Egyedül vagyok, magamra maradtam. De mily nehéz ez az élet! Hogyan lehet kibírni?”

Úgy-e, ismerősek a szavak?13

De a szavakat ti akarjátok, hogy bennetek éljen!

Ti akarjátok, ti mondjátok!

Mert ezt már ismeritek, és ezzel tudtok talán haladni. De ha ezt eltávolítod magadtól, és megengeded, hogy a Szentlélek vezessen, és működjön bennetek a megnyitottsággal, akkor más vagy, és más lehetsz, és akkor már nem csak ezeket a szavakat mondod. S e szavak révén mily könnyű keresni egy olyan hibát vagy valakiben a bűnbakot, „aki miatt én talán szomorú vagyok, talán, ha kell, sírok is”.

De miért kapaszkodtok ebbe?

Mert ezt már ismeritek. Ezt nektek megadták a múltban, a múltból.

Holott Én, Jézus Krisztus Uratok azt mondottam, hogy a jelenben éljünk, a jelen tanításokkal, és a jelen tanítás vezessen benneteket.

Emlékezzetek, a legutolsó együttlét-utatokon mit adtam szolgám által számotokra?

Íme, a folyó, amelyet ti úgy ismertek, hogy a keresztség helyszíne. De ez belement a tóba vagy a tengerbe, bárhogy nevezitek, hisz több neve van.

Az a múlt a jövendölésben.

Áthaladva megtisztul, és ott már a jelen vár rátok, mert ismét jelen van.

De hogy ismerős legyen számotokra: a Jordán.

És van a tó vagy a tenger, amelyen áthaladva, megtisztulva, hogy a jövő legyen számotokra.14

Igen, fel kell ismerni a tanításokat, amelyek jelen vannak a mindennapi életben, mert így tudsz Élő, Működő Szentlélekkel eggyé válni és haladni a mindennapokban.

És akkor felismered a mai tanításnak a lényegét, hogy Én, Jézus Krisztus Uratok mit nyújtottam számotokra, és hogyan szeretnék veletek eggyé válni a mindennapokban, a szeretet kegyelme révén.

Ezért a mai napban így árasztom felétek áldásom, hogy áradjon reátok, nem csak a felajánlás a kérésben, hanem a dicsőség hálájában, nem csak a szüntelen imával, hanem a felismerés a felmagasztaláshoz. „De előbb megaláztatom magam, és felkészülök, mert idővel számomra is igazságot fognak szolgáltatni. És ez az igazság valóban szeretetteljes legyen az én szívemnek és az én lelkemnek, amely bennem él és működik, mert Reá hagyatkozom a mindennapokban. És már tudok akkor szüntelenül imádkozni, és tudom, hogy mi a szüntelen imának a lényege a felismerés révén. És nem felejtek el hálát adni mindazért, amit már megkaphattam, és amiért most folyamodtam. És törekszem arra, hogy ne ítéljek meg másokat, hanem előbb saját magamat ismerjem meg. És hogy ha magammal kiegyensúlyozottá válok, akkor úgy imádkozom, hogy kedves legyen Mennyei Atyának és Neked, Drága, Jó Jézusom, vagy az Édesanyádnak, és nem pedig úgy, hogy megítélek másokat.”

Ennek szeretetében áradjon most kiválasztott Mária szolga-testvérem által áldásom a szeretet kegyelmében, hogy a mai nap tanítása az Élő Szentlélekkel tudjon valóban eljutni minden nyitott szívű testvéremhez, a felismeréshez, az elfogadáshoz, az eggyé váláshoz, a szeretet kegyelméhez a mindennapokban.

Atya, a Fiú, a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme áradjon reátok, töltse be szíveteket, egész lényeteket, hogy a felismerést, a megvilágosodást el tudjátok fogadni, szívetekbe zárni, és ez által elindulni a változás útján e tanítás, küldetés, követés üzenete révén a mindennapokban, a mindennapokhoz.

Jelen lévő testvérek:

Dicsőség Neked, Istenünk!

 

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük