JÉZUS URUNK TANÍTÁSA 2008. február 15. Nagyböjt 2.

Jézus Krisztus Urunk:

 Köszöntöm testvéreimet, kik ismételten el tudtatok jönni a bűnbánat második Golgotájára, a fájdalom, szenvedés átélésére és jelenlétére.

De köszöntöm azokat is, akik kiválasztott Mária szolga-testvéremet megerősítve a Lélek jelenlétével az eggyé-válásban és a szeretetben.

A mai tanításom az Élő Evangéliumában ismételten folytatódva, hisz ma a megdicsőülés tanítása volt jelen tanítványaimnak, és most az Élő Evangéliummal számotokra.1 Hisz ahogy tanítványaim megélhették e jelenséget, e látomást, ti is megélhetitek az Élő Evangélium-tanításban a mai nap tanításában.

Hisz kiválasztva Magam mellé 3 tanítványomat.

Ezzel kezdődik az Evangélium a múltból. Folytatom most az Élő Evangélium jelen tanítását: kiválasztalak benneteket, hogy jöjjetek Velem, hisz felmegyünk a hegyre, amely már nem ismeretlen előttetek. A hegy, ahol megdicsőülök, és tanítványaim megtapasztalhatták, és ez által maradt meg számotokra e Evangélium tanítása.

De ma Én, Jézus Krisztus Uratok adom számotokra az Élő Evangélium-tanítást a megdicsőülésről, hisz meghívtalak benneteket, megmutattam számotokra, hogy milyen felismerni az Élő Evangéliumot — „nem csak hallom, nem csak látom, hanem megpróbálom szívembe és a lelkembe zárni, de ha már szívembe, lelkembe zártam”, akkor meg is hívhatlak benneteket e Élő Evangéliumhoz, hogy ez az Élő Evangélium bennetek élhessen, vezessen, és ti is megtapasztalhassátok a megdicsőülést. És talán ti is boldogan mondanátok: „Uram, jó nekünk itt lenni, e helyen! Mert Veled lehetünk e helyen! Uram, mi már nem mondjuk, hogy építünk sátrat, Neked egyet, Mózesnek és Illésnek. Hisz nekünk kész a Szeretet Kápolnája a Szeretet Házában”, amely vár benneteket, testvéreim.

És boldogan mondhatod ismételten az Élő Evangéliumból: „Jó nekünk itt lenni!”

S akkor meg tudod érteni azt is, mikor a felhő megjelenik, hisz szinte beárnyékol benneteket a Fény sugarával2, ami ismételten nem ismeretlen előttetek. És ti már talán nem ijednétek és rémülnétek meg, mint tanítványaim, mikor ez hallatszott:

— Íme, ez az Én Szeretett Fiam, kiben kedvem telik! Őt hallgassátok!

Számotokra már az Élő Evangélium jelen van, és nektek nem kell azt mondani:

— Kelj fel, és ne félj!3

Ti már boldogok vagytok akkor, ha az Élő Evangélium itt bennetek van, s megértitek, s megpróbáltok e szerint élni és cselekedni. És így már felismeritek azt is, hogy ez a megdicsőülés a tanítása révén valójában mit nyújt számotokra a szeretet kegyelme révén a meghívásban, az engedelmességben és a felismerésben. S akkor boldog lehetsz, hogy éled az Evangéliumot, s nem csak hallod vagy látod, és olvasod. Hanem szíved-lelkeddel megéled a tapasztalásban, és akkor már valóban érzed a boldogságot és az örömet szívedben és lelkedben. S már nincs, miért félni, mint némely testvérem, ki könnyedén azt mondja: „Könnyű mondani, hogy ne féljek!”

De ezt azért mondjátok, mert Én még nem élek itt, bent. Vágyódsz, hogy itt éljek, de még nem tudtam elfoglalni helyemet. Ezért a félelem erőt vesz rajtatok, és a félelem irányít benneteket.

Nem engeditek szabadon az utat a szívhez és a lélekhez!

Inkább hajlotok a kételyben a félelemhez.

Az ilyen testvéreim, kik ma is jelen vannak, azok valóban megijednének, ha hallanák:

— Íme, az Én Szeretett Fiam, kiben kedvem telik!

Ha feje fölül megszólalna egy hang, nem csak félne, félelmében talán el is bújna!4

De ha Én benne lakok, akkor nem tudna ez a félelem ennyire elvinni!

Fontos, hogy éled az Evangéliumot, tudod, hogy mi az, tanítás feléd, és hogyan egyesülsz Velem, szíved-lelkeddel, hogyan értékeled a meghívásomat, és a meghívásban hogyan indulsz el az úton.

Mily fontos, hogy az Evangélium így éljen bennetek a jelen tanításában és a szeretet kegyelme révén.

És akkor már ti is azt a tanításomat nem úgy értelmezitek, hanem értitek annak a lényegét s különbségét, hogy az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak Neki — Ő azért jött, hogy szolgáljon mindenkinek, hisz tanítást nyújt, szeretetet áraszt, kegyelemmel ajándékoz meg, Fényének sugarával átölel, az átölelés után felismert5, elfogadott, és szeretne szívedbe, lelkedbe költözni.6

Úgy-e, mily fontos a felismerés és a megtapasztalás a jelen tanításában?

És akkor már bennetek, remélem, nem az ül szívetekben és lelketekben, mint Zebedeus fiainak anyja, leborulva, és kérni:

— Uram, én csak ezt az egyet kérem Tőled, hadd legyen az én két fiam a Mennyek Országában Jobbodon és Balodon.7

Erre mi a válasz:

— Nem tudjátok, hogy mit kértek. Készen álltok arra, hogy kiigyátok a kínszenvedés kelyhét, amely jelen van?

— Igen, készen állunk!

Hányszor ti is elhamarkodottan válaszoltok, hogy: „Igen, készen állunk. Követünk. Meghallottuk hívásodat. Megnyitottuk szívünket, hogy itt élhessél.”

Az idő múlásával még mindig nem mindenhova tudok bemenni, s elfoglalni azt a helyet, amiről azt mondjátok, hogy „el van készítve Számodra”.

Igen, ti is néha képesek vagytok kiinni a kínszenvedés kelyhét a mindennapi élet, szenvedésetek és keresztetek által. Mert a kereszt, az néha édes a teher súlyával. Átölelheted, s azt mondhatod, hogy: „Ez az enyém! Te ezt, Uram, nekem adtad, mert kiválasztottál, felemeltél, s meghívtál. A meghívásomban azt mondottad: »Vedd fel keresztedet, és kövess.« Én megkaptam a keresztemet, amelyet átölelek, és szeretetemmel hordozom a követésedben.”

Igen, fontos, hogy megértsd a jelenben is az Élő Evangélium tanítását, hogy valójában mit nyújt számotokra. És ekkor valóban testvérré tudsz válni, s az Evangéliummal együtt haladni. S elfogadod felebarátaidat, testvéreidet, s akkor már benned se legyen az irigység, féltékenység, indulat, mint tanítványaimban, akik neheztelve vették és nézték a testvérpárt, hogy:

— Miért gondolják, hogy ők nagyobbak, mint a többiek?!

Én, Jézus Krisztus Uratok a testvérpárt a tanítványaimban eggyé választottam és eggyé fogadtam!

Most a jelenben ismét eggyé választalak, és eggyé fogadom testvéreimet!

Ezért mondom: Ti ne legyetek olyanok, mint akiknek rangjuk van. Soroljam? Hisz tudjuk, hogy ehhez sok mindent fel lehet sorolni. De hogy rangjuk van, mikor még gyakorolják is ezt a rangot az egyszerű ember fölött, hogy nekik hatalmuk van! Ez a hatalom néha, mint egy csillag, így lehullhat, és szinte semmivé válhat.

Ezért Én ezt kérem tőletek: Ti ne ilyenek legyetek. Ti arra törekedjetek most, mind, kik a mai nap is jelen vagytok, hogy egyszerűk legyetek, és: „Nem elsők akarunk lenni, hanem inkább azok, akik szolgálnak az egyszerűségben. És nem nagyok és hatalmasok, hanem azok, kik szinte cseléddé válnak, és úgy engedelmeskednek.”

Mert eljön az idő, amikor számotokra is az Emberfia így fog szolgálni. Mert az Emberfia ezért jött, hogy ne Neki, hanem Ő szolgáljon nektek és mindenkinek.

Így kell megérteni az Evangéliumot a jelenben. Hisz ami a múltban a megtapasztalás tanítása révén megmaradt számotokra, arra nem így kell válaszolni: „Ó, hát az akkor volt! S ők jelen lehettek, láthatták, megtapasztalhatták, élhették.”

Mert akik így gondolkoznak, és így beszélnek, azok kicsinyhitűek. Azok még nagyon messze vannak Tőlem. Ha mondják is, hogy: „Hiszek Benned, Uram. Imádkozom Feléd és Hozzád. Templomba járok, szentmisén részt veszek. És követlek Téged.”

Ezeket mind így elmondhassuk. De Én mégis azt mondom, hogy kicsinyhitűvé váltál, mert azt mondod: „Én nem éltem akkor.”

Te se tudtál volna többet tenni, és megváltoztatni sok mindent másképpen, mert ti se tudtok még mindig változni. Elindultok már a változás útján, haladtok is, s utána néha visszacsúsztok, mert a kicsinyhitűség és a félelem erőt vesz rajtatok8, és már nem vagytok kiegyensúlyozottak, biztosak abban, hogy: „Igen. Uram, Te itt élsz bennem, mert ide készítettem helyet Számodra, hogy eggyé válhassak Veled.”

A tanítás az Élő Evangéliummal most sem mondhat mást, mint a múltban és most, a jelenben. Ez ugyanúgy eggyé válhat a szeretet kegyelmével a mindennapokban, a mindennapokhoz.

Fontos, hogy felismerd, megérthessed, elfogadjad, és megpróbálj a változással, e Élő Evangéliummal élni és haladni, mert már hiszed akkor, hogy benned vagyok, benned élek. De amíg ezek nincsenek meg, amíg még a félelem, a kétely és a kicsinyhitűség vezet, addig még mondhatom, távol vagy Tőlem, testvérem vagy testvéreim.

Ne engedjétek, hogy a félelem erőt vegyen rajtatok, irányítson és vezessen.

Igen, néha lehet, hogy egy pillanatra megijedsz, megrezzensz, feldolgozod, s utána azt mondod: „Te, Uram, Te bennem vagy, akkor Veled haladok, mert élem az Élő Evangéliumot a tanításod révén. És akkor megértem, hogy valóban nekem szolgálnak, de ez által nekem is szolgálni kell felebarátaim felé a szeretetedben, s azzal a kegyelmeddel, amivel megajándékoztál és megerősítettél a mindennapokban, a mindennapokhoz.”

Így szól felétek ma tanításom, s így áradjon felétek áldásom kiválasztott Mária testvér-szolga által, hogy az Élő Evangélium tanítása valóban bennetek éljen, s akkor felismered és elfogadod, és tudsz haladni a változás útján ebben a világban, a jelenben. Mert ha csak egy változik és elindul a jelenben, lesznek követői. Csak így mutatom: egy elindul, és van már követő. S akkor az Élő Evangélium jelen lesz e mostani jelenben. S akkor Én, Jézus Krisztus Uratok is valóban elfoglalhatom a Nekem előkészített helyet a testvéreim szívében és a lelkében. Hisz felkészülve, hogy elfogadva az eggyé válást a szeretetben.

Így áradjon reátok a mai tanításom áldása a megdicsőülésben és a meghívás révén, hogy a felismerés előrébb és közelebb vihessen az eggyé váláshoz a szeretet kegyelmében.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme, mivel Élő Szentlélek működik bennetek, Világosságot nyújt számotokra, és ez a Világosság elvezet benneteket e tanítás révén az Élő Evangéliumhoz, hogy ez az Élő Evangélium bennetek is élhessen, és e szerint cselekedjetek, és e cselekvés révén felismeritek mindazt, ami a múltban jelen volt, és a jelenben jelen van a megdicsőülés, a meghívás, az eggyé váláshoz és a szolgálathoz, hogy elsőként neked szolgálnak, és nektek, és az után pedig ti indultok el másoknak szolgálni, mert a tanítás az Evangéliumban erre hívott és indított benneteket a mai tanítás révén.

 Jelen lévő testvérek:

 Dicsőség Neked, Istenünk!