JÉZUS URUNK ÜZENETE 2009. március 6. Nagyböjt 2.

9. R  IMG_6307  jav.Jézus Krisztus Urunk:

 Köszöntöm testvéreimet a bűnbánat második Golgotai tanításon.

A tanítás a mai napban elsőként az szólott hozzátok, amikor kiválasztottam három tanítványomat, és felmentem velük a hegyre.1 A hegyen elváltoztatva Színem. A ruha oly fehér, amelyet itt a Földön semmihez sem tudtok hasonlítani, a fehérség és a tisztaság megjelenése. De nem kimondottan a tanításnak ez a lényege, hogy a ruha milyen színben elevenedett meg tanítványaim előtt, hanem az, hogy jelen volt ő Illés próféta és Mózes. És a tanítványok érezték a különbséget, hisz meg is jegyezte:

— Mester, mily jó nekünk itt lenni!

Igen, de mellette egy kicsit féltek is, megijedtek a látomástól, amelynek tanúi lehettek.

S ez után a Szózat hallatszott:

— Íme, az Én Szeretett Fiam! Őt hallgassátok!

Ez nem ismeretlen számotokra, hisz az Élő Evangélium tanítása révén már jelen volt ez a tanítás, hogy a Szeretett Fiú — Őt hallgassátok! Vagy: Akiben kedvem telik — Őrá figyeljetek!

A tanítások már jelen voltak számotokra. Ma megelevenedett ismételten előttetek ez a tanítás, de a tanításnak ma, hogy a bűnbánat-időben vagyunk, egész más a mondanivalója. Hisz folytatólagosan, amikor már a sátort is elkészítenék Számunkra:

— Neked egyet, Uram, Mózesnek és Illésnek is egyet.

Ekkor azt mondom nekik, ahogy jövünk lefele a hegyről:

— Kérlek, erről ne beszéljetek addig, amíg az Emberfia a halottak közül fel nem támad.

Beszélni ugyan nem beszéltek, megtartották. De maguk között azért megvitatták:

— Hogy’, hogy még a halottak közül is feltámad?!

De nem merték a Mestert megkérdezni, hogy ezt miért mondotta, és hogy mi vár reájuk.

Elfogadták a Mester tanítását, kérését, és a szerint éltek.

S ez a tanítás ezt tükrözi számotokra, hogy ti is a Szózat hallatán elfogadjátok a Fiút, mert Ő az Én Szeretett Fiam!

Úgy-e, milyen érdekes e tanítás mondanivalója?

De ha folytassuk a mai nap tanítást, folytatódik a törvény megfogadásával, megtartásával és beszédével.2 Hisz vannak, akik a törvényt beszélik, vannak, akik a törvényt másoknak mondják, hogy meg kell tartani, és vannak, akik a törvénnyel szemben, őnekik nem azt kell tenni, ami a törvény mondanivalója számukra. Hisz Én, Jézus Krisztus Uratok mit mondottam tanítványaimnak és a nép sokaságának?

— Fogadjatok el mindent, mit mondanak. Tartsatok meg mindent, amit kérnek. De ne kövessétek a tetteikben!

Mily fontos ez a mondat!

Hogy: Ne kövessétek a tetteikben!

Mert e tettek révén ismeritek fel, nem csak a múltban, hanem a jelenben is, ki valóban a testvér, ki valóban, akiben működik az Élő Szentlélek, ki valóban, aki ismeri az Élő Evangéliumot, és ki az valóban, aki a szeretetben elfogadja a felebarátot és a testvért, és a törvényt is elfogadja. S megpróbál a szerint élni és cselekedni, és nem azt teszi, hogy súlyos, sőt, rettentő terheket kötöznek össze, és ráhelyezik az ember terhére, hátára. De ő maguk még az ujjuk hegyét se akarják hozzá érinteni. S akkor mit mondanak? Imaszíjukat, hogy lássák, hogy ők imádkoznak, szélesre szabják, a díszes köntösön megnagyobbítják a bolyhokat. A vendégeknél igyekeznek a főhelyre letelepedni. A zsinagógákban megkeresik az első helyeket, mert úgy érzik, ez őket megilleti. Elvárják, hogy köszönjetek, a köszönésben még szabad meghajolnotok is, hogy hajlongjatok. És elvárják, ha csak a múltról beszélünk, rabbinak, de a jelenben, hogy talán mesternek szólítsátok.

Ezért mondottam:

Ti ne a tettekben kövessétek őket!

Mert van nektek Mesteretek a Földön, akinek testvérei lettetek. Van nektek Atyátok a Mennyben, kinek gyermekei lettetek. És van nektek Tanítótok, nem kell magatokat tanítóknak nevezni. S az a Tanító nem más, mint a ti Krisztusotok. És ha ti nem igyekeztek a főhelyre, és nem alázzátok meg önmagatokat, akkor megaláznak benneteket. Mert akik felmagasztalják önmagukat, azokat is megalázzák. De akik pedig úgy érzik, megalázzák önmagukat, mert nekik ott is jó, elfogadják azt az alsó réteget, azokat pedig felmagasztalják. Azoknak nem mondják a főhelyen: Testvér, kelj fel, mert talán nem neked van ez a főhely elkészítve!

Ezeken néha el kell gondolkodni, hogy a tanítás mit ad számotokra, mit nyújt számotokra, és az az Élő Evangélium hogyan szeretné, hogy ismerjétek a törvényt, és hogyan kell a törvényt elfogadni és betartani.

Fontos, hogy ismerd felebarátodat, testvéredet, mert a felebarát és a testvér, az eggyé válik, s akkor már megismeri a tanítás részét a Hegyi beszédből, amikor ismételten szólok a tanítványaimhoz és a néphez, hogy:

— A Mennyei Atya irgalmas, ezért ti is gyakoroljátok az irgalmat. A Mennyei Atya irgalmasságot adhat, ezért ti is az irgalmasság szerint éljetek. És ne ítélkezzetek, mert akkor felettetek sem ítélkeznek. De ne is ítéljetek meg senkit, mert akkor benneteket se ítélnek meg.3

Mily könnyű, úgy-e, ez a tanítás!

De hogyan kell értelmezni e tanítás Élő Evangélium-mondanivalóját?

Hányan és hányan könnyen ítélkeztek mások felett. Holott nem tudjátok, eljön az idő, amikor felettetek is valaki ítéletet mond. De az, aki majd az ítéletet mondani fogja, az előtt nem tagadhatsz, nem bújhatsz el, nem mondhatod, hogy talán ez nem így volt, mert Ő ismer, Ő lát, Ő még a hajatok szálát is tudja, hogy mennyi.

Erről a tanításról már tudjátok, hogy kiről is van szó: Rólam, Jézus Krisztus Uratokról, aki majdan megítélhet benneteket, és a megítélésben az Atya felé tárhatom, mert a megítélés így adja meg számotokra mindazt, hogy ti hogyan éltek, értelmezitek a mindennapi életet. Ezért hát mondhatom azt, hogy teli tömlő legyen számotokra, vagy megrázott részetekről (???)4

a jelen, mert akkor ilyen mértékkel mérnek számotokra …-be (???)5.

Ezért kell elgondolkozni, ti milyen mértékkel mértek, mert számotokra is ugyanilyennel fognak ismételten mérni.

Fontos, hogy érezzétek ennek a tanításnak is a mondanivalóját az Élő Evangéliumban, hogy hogyan ismered fel a tanításnak a lényegét, hogyan ismered fel ezáltal felebarátodat és testvéredet, hogyan váltok a szeretet kegyelmében, mert már beszéltem és árasztottam felétek az irgalmasság szeretetét a felebaráti szeretetben. Mert ha ezek mind jelen vannak, akkor elfogadjátok a felebarátot az irgalmasság szeretetében. És akkor tudod, hogy hogyan kell élni az életet, hogyan kell haladni a mindennapokban, és hogyan értékeled azt, ami e tanítás által számotokra jelen van, hogy: „Igen, elfogadom felebarátomat, testvéremet. Gyakorlom az irgalmasságot a kegyelemben és a szeretetben, a testvéri felebarátban.”6

Különösképpen most a bűnbánat-időben, hogy valójában mit nyújt számotokra ez a csodálatos tanítás. Mert ez a tanítás is csodálatos, ha különösképpen megértitek, mi számotokra a mondanivaló. Mert az első, ahogy a tanítványaim kiválasztása és meghívása volt a hegyre7, úgy ti is kiválasztottak, és meghívást kaptok, hogy hogyan ismertek, hogyan fogadtok, és hogyan követtek, és hogyan haladtok a mindennapi élet-útpályán. És hogyan szerettek, hogyan érvényesül a szeretet, és az a szeretet a Szeretett Fiúban hogy van jelen számotokra. És hogyan fogadjátok el a kérést — Én nem azt mondom, hogy parancs, hanem kérést —, amellyel felétek fordulok. És hogy ha a kérést már elfogadtátok, akkor hogyan figyeltek az Élő Evangélium tanítására, akkor majd a halottakból feltámadva beszélhettek. De addig fogadjátok el kérésemet a tanításban.

Ti már ennek tanúi voltatok, és tanúi vagytok. Hisz megtapasztaltátok a tanításomból, az Élő Evangéliumból, hogy igen, Én, Jézus Krisztus Uratok valóban meghaltam és feltámadtam a halottak közül!

Mert az Élet erősebb a halálnál.

Most a bűnbánatban erről emlékezünk a felkészülésben, a szeretetben és a kegyelemben. És hogyan értékelitek a tanításomat, és hogyan fogadjátok el és haladtok a mindennapi élet-útpályáján e tanítás révén.

Ezért fontos a törvényeket is felismerni, elfogadni és betartani. De nem mindegy, hogy hogyan ismeritek, és hogyan fogadjátok, és hogyan követitek, és hogyan tartsátok meg. Mert figyelni kell arra, amit a tanításban tanítványaimnak és a nép sokaságának is elmondottam, és amit most számotokra itt a jelenben is elmondok, hogy meg kell fogadni, és haladni, értelmezni és értékelni a törvényt. De a tetteiben ne kövessétek. Ne akarjatok úgy élni, mint a farizeusok és az írástudók, akik csak a főhelyeken szeretnének elsők lenni, elfoglalni azt a helyet, ami nem is biztos, hogy az ő számukra lett elkészítve. S attól nagyobb szégyen a megaláztatásban nincsen, ha azt mondják számára:

— Kelj fel, testvér, hisz ez nem számodra készíttetett el.

Mert ő saját magát felmagasztalta, de eljött, aki megalázta, mert nem oda való.

Ezért fontos, hogy ti is inkább megalázzátok önmagatokat a mindennapi életben, és fogadjátok el a Mestert, akinek tanítványai lettetek. Fogadjátok el a Mennyei Atyát, kinek testvérei lettetek. Fogadjátok el a Tanítót a tanítás révén Krisztusban, aki tanít benneteket. És ezért ne hívjatok senkit a Földön se tanítónak, se mesternek, se atyának, mert van nektek Mesteretek, Atyátok és Tanítótok.

És boldogok, kik ismeritek a tanítást, elfogadjátok és megpróbáltok e szerint élni, és akkor már nem ismeretlen számotokra a Hegyi beszéd tanítása az irgalmasságról, az ítéletről, a megítélésről, és idővel majd a számadásról. Mert a számadás úgy jön el felétek és hozzátok, hogy ti hogyan ítéltetek a megítélés révén, és milyen mértékkel mértetek, s a számadás révén ilyen mértékkel mérnek számotokra.

Így fogadjátok el a mai nap tanítást az Élő Evangélium, az Élő Szentlélek működése révén, és így áradjon ma számotokra a bűnbánat második Golgotáján áldásom az irgalmasság, a törvény szeretete révén, mert a Szeretett Fiú, aki ma is eljöhet közétek, aki jelen van köztetek, és akit felismertek és elfogadtok, és hallgassátok, s a hallgatás révén követhetitek. És így értelmes számotokra az Élő Evangélium az Élő Szentlélek működése révén.

S így áradjon reátok ma kiválasztott Mária testvér-szolga által áldásom.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

A Szentlélek kegyelme áradjon, óvjon, védjen és vezessen benneteket, hogy az Élő Evangélium tanítását felismerjétek, elfogadjátok, és megpróbáljatok a szerint élni és cselekedni, és nem pedig a tettek révén, azok a tettek, amelyek megmutatják számotokra is, hogy mi a fontos a mindennapi életben, a testvéri felebaráti szeretetben, az irgalmasságban, hogy ez által „nem ítélünk meg senkit, mert nehogy minket is megítéljenek”.

 Jelen lévő testvérek:

 Dicsőség Neked, Istenünk!

 Jézus Krisztus Urunk:

 Elindultunk a bűnbánat útján, hogy a bűnbánatban megnyissuk szívünket, lelkünket a testben, és ez által a lélek elfoglalhassa azt a helyet a megnyitottság szeretetben, a testben.

És így működik, megvilágosít, hogy felismerjük az irgalmasságot a szeretet, kegyelem révén.

Ó, Lélek, jöjj, és táplálj!

Ó, Lélek, ó, jöjj, foglald el helyed!

Ó, Lélek, ó, jöjj, munkálkodj bennem!

Ó, Lélek, ó, jöjj, mutass világosságot e bűnbánatban!

Ó, Lélek, ó, jöjj, és vezess!

Ó, Lélek, ó, jöjj, Te vagy e bűnbánat Fénye, reménye, hogy ez által önmagunkba nézve felismerjük, hogy e Lélekkel mi rejlik bennünk. És ha felismertük, akkor már elindulhatunk e bűnbánat megvilágosított útján, hogy valamit valakiért tehessünk, cselekedjünk, hogy érezzük, hogy a kegyelem az irgalmasság szeretetében átölelve erőt adjon mindazoknak, akiknek szükségük van e Lélek szeretetének kegyelmére. Mert a Lélek itt lebeg a test felett. De hogy a testnek szüksége van-e e csodára e kegyelemben, e Élő Lélekre, akkor megnyissuk szívünket, megnyissuk testünket, hogy befogadhassuk e csodát a kegyelemben, Reá hagyatkozva, hogy munkálkodhassák rajtunk és bennünk e bűnbánat Fényében.

 Jelen lévő testvérek:

 Dicsőség Neked, Istenünk!

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük